Üdvözlöm a Kerületi Újság - kerületi hírek oldalon.   A kijelölt szöveg felolvasásához kattintson a hangszóróra! Üdvözlöm a Kerületi Újság - kerületi hírek oldalon. GSpeech

Nonprofit eseményedet te is ingyen feltöltheted!

Ingyenes feltöltéssel népszerűsítheted tevékenységedet.

A Budapesten élő tősgyökeres francia, Pierre Waline írását (Külföldiek Budapestről - „A lépcsőház nem mi vagyunk!”) korra, nemre való tekintet nélkül ajánljuk. A francianyelv.hu közreműködésével.

„Tegyünk hozzá két apró betűt Paris nevéhez és „Paradis” (=paradicsom) lesz belőle”. Akármilyen jól hangzik, kissé túlzott a dicséret. Bizony, Párizst lehet dicsérni, de semmiképpen nem mondanám róla, hogy „paradicsom”. A sok dicsérettel szemben, kevés város létezik a világon, amelyet annyi sok kritika is érint. Néha jogosan, de nem mindig.

Amikor egy svájci állampolgár azt kifogásolja, hogy nem tiszták a járdák, vagy egy angol azon panaszkodik, hogy nem annyira udvariasak a párizsiak, vagy ha egy amerikai azt sajnálja, hogy szemtelenek a pincérek, ezt még bizonyos esetekben elfogadom. De amikor a magyarok részéről különősen szigorú, csipős kritikát hallok a szülővárosomról, akkor bevallom, hogy rosszul esik.

Párizs könnyű céltábla lehet a zsémbes emberek számára, bizony! Mégis el kell ismerni, hogy nagyon sokat fejlődött a város az elmúlt tíz év során.

Hadd idézzek egy pár példát. A leggyakrabban azt kifogásolják a magyarok, hogy mi franciák csak kizárolag franciául beszélünk; sőt, hogy nem is vagyunk hajlandók más nyelvet beszélni. Az, hogy nincs nyelvtehetségünk, ezt aláírom. De amikor azt hallom, hogy „direkt” - rossz indulatból - így viselkedünk, akkor ezt a szemrehányást egyértelműen visszautasítom. Arról nem is beszélve, hogy most már nálunk is több idegen nyelvet beszélnek a fiatalok. Nemrég azt olvastam egy magyar turistamagazinban, hogy „Párizsban nem kedvesek az emberek, és minden információ csak francia nyelven kapható”.

Pont most utaztam a párizsi metróban. A kocsikban és a jegyautomátáknál, minden magyarázat 4 nyelven szerepel (angol, német spanyol és olasz). És a hangos tajékoztatást két nyelven mondják (angol, spanyol). Akkor ne vessetek ilyen hamar követ ránk, nagyon kérem! És ami a nyelvtudást illeti, többször fordult elő, hogy nekem kellett segítenem német turistáknak pesti utcákon, mivel a kérdezett magyarok nem értették őket. Ezért egyáltalán nem haragszom, persze! Ez normális. De ... ugyanakkor a magyarok is legyenek egy kicsit toleransobbak irántunk, .. ich bitte Sie!

A Budapesten élő Pierre Waline-nal készült interjúnkat (A lépcsőház nem mi vagyunk) itt olvashatod!

Egy másik szemrehányás, amit rendszeresen hallok: „milyen barátságtalanok a párizsiak, igazán nem kedvesek!” Az tény, hogy a kellemetlen tapasztalatok ill. csalódások gyakran fordulhatnak elő, ha az ember Montmartre-ban vagy az Eiffel torony lábánál sétál. De sok helyen így van, máshol is. A nagy turisztikai centrumok nem az ideális helyek, ha az ember a helybeliek kedvességét akarja élvezni. Az nem egy kimondott „francia” tulajdonság: Budapesten a Várnegyedben vagy a Váci utcában is fordulhat elő a kellemetlen incidens, akár a romai piazza Navonén vagy a velencei San Marco téren.

Mégis, ha más helyekről van szó, ebben a tekintetben is változott a helyzet. 20 évvel ezelőtt, amikor Németországban laktam, nem bírtam elviselni a párizsi autósok viselkedését, főleg az udvarias (vagy inkább „fegyelmezett”) németekhez képest. A magyar autósok is abban az időben tiszteletben tartották a gyalogosokat. És ma mi a helyzet? Jaj! Mintha felcserélték volna a szerepet: ahányszor át kell gyalogolnom (...szaladnom..) a nagy pesti útakon, dobog a szívem...

Most, ami a mindennapi életet illeti, akár az utcán, a boltokban vagy a presszókban, két megszólítás tér állandóan vissza a fülembe: „Merci” és „Bonne journée” („Szép napot!”). Igaz, hogy a „Szép napot” is már lassan elterjed a pesti életben. A „Köszönöm” visszont még relatív ritka termék errefelé, pl. ha valakinek tartom az ajtót vagy előre engedem.

Igaz, hogy a párizsi honfitársaimnál hiánylom a bőkezűséget meg őszinteséget, amit sok magyarnál tapasztalok. De az is igaz, hogy a francia könnyedség jelentősen megkönnyebbíti a mindennapi életet, legalább a közterületeken (utcán, boltokban). Mivel én borzasztóan ügyetlen vagyok, elég gyakran fordul elő, hogy valakivel ütközöm az utcán (persze nem durván). Ezért elég gyakran haragudnak rám, sőt néha szigorúan, mint hogyha egy nagy bűnt követtem volna („Maga nem tud vigyázni?”).

Párizsban eddig sose hallottam ilyen megjegyzést. Sőt már két alkalommal fordult elő, hogy egy fiatal asszony, aki miattam nem nagyon tudott tovább lépni, azon nevetett s azt mondta nekem ”Hát! Mindjárt megismerkedünk!”. Erről nem is beszélve, hogy itt már nem nagyon merek mosolyogni egy idegen nőre vagy játszani egy idegen gyerekkel (nem illik... Micsoda szatír! Micsoda pedofil!).

Az, aki a mindennapi „kommunikációt” akarja tesztelni, utazzon buszon vagy menjen vásárolni! Igaz, hogy a pesti pénztárosok ill. eladók már sokkal kedvesebbek, mint régen. Ezt annál inkább nagyrabecsülöm, mert tudom, hogy alig keresnek. De a busz- ill. trolivezetők? Hát... Bár köztük akad olyan, aki tényleg kedves, bevallom, hogy inkább félek tőlük...

A párizsi kollégaikat nem akarom példaképnek mutatni, de az tény, hogy nagyon fejlődtek és már sokkal kulturáltabban viselkednek, mint régen; sőt udvariasak, előzékenyek. „Bonjour, merci” ezt mindig hallom ott, ha felszállok egy buszra. És hányszor kinyítják az ajtót, ha valaki egy lampánál akar felszállni, messze a megállótól (bár nekik is állítolag tilos)? 10 esetből 8 esteben. Itt Pesten? Soha. Egy jellemző példa: a Nagymező utca és Andrássy sarkán: ott van egy lámpa alig 4 méteren a troli megállójától. Sokszor azt láttam, hogy valaki kopog, s mégsem engedi fel a sofőr...

Ok: soviniszta vagyok... Nem tagadom. Mégis azért így reagálok, mert elég gyakran olyan szemrehányást hallok, mint pl.:. „Párizsban, mindenki bunkó és paraszt” (a kedves tapintatos Deák utcai újságárus)vagy „Párizsban Disneyland az egyetlen kulturált hely”...

Akármilyen „soviniszta” lehetek, nem tagadom, hogy nem mindig rózsás a párizsi élet, főleg, ha ott dolgozik az ember. A zsúfolt metrókocsik a csúcsforgalomban, vagy a metró átszállás hosszú folyosói ill. lépcsői meg az emberek morgos arca, ha - nem olyan korán - reggel kell munkába sietniük. Ezeket tapasztalni nem egy kimondott öröm! De mégis tudnék egy csomó olyan rövid „jelenetet” említeni, ami jelentősen megkönyebbíti a mindennapi „kommunikációt”.

Nemrég, amikor kifizettem egy nagy bolt pénztáránál, azt jelentettem ki a pénztárosnak, hogy „hamis pénzzel fizetek”. Erre ő azonnal azt vágja vissza nekem: „Remek, mert pont ennél a kaszánál csak hamis pénzt fogadunk el!”. Máskor, amikor naívan megkérdeztem egy csinos pénztárosnőtól ”Madame vagy Mademoiselle?”, ezt a választ kaptam tőle: „Attól függ: jogilag Mademoiselle, de műszakilag már Madame...”. És még egy példa: egy kávéházban villámgyorsan befaltam az omlettet, mivel nagyon éhes voltam. Erre a pincér lassan jön felém és halkan azt suttogja a fülembe:”Remélem, nem ilyen gyors a feleségével”. Stb, stb.

Persze, ilyesmit mindenütt lehet hallani, Pesten is. A kérdés az, hogy milyen gyakran. Hat évig laktam Németországban és ott sose élveztem egy ilyen „párbeszédet”. Sőt, amikor egy frankfurti étteremben méreszkedtem ezzel a hamispénz - talán kissé buta - viccel, akkor nagy lett a felháborodás...

Úgy érzem, hogy Párizs egy nagy színpad, egy állandó műsor, ahol minden apró incidens inkább szórakoztatja az embert (felháborodás helyett). Ez a „charme”-ja. Ahányszor megyek haza, elszaladok kávézni az első presszó pultjához. Ott az emberek, miközben lassan iszogatják a feketét, diszkréten lesik a szomszédot meg a pincért, hogy tudják azt a „bon mot”-t, azt az apró vicces kis megjegyzést megtenni, amitől rá fognak kissé csodálva mosolyogni. A kávé inkább csak ürügy. Most amikor utoljára voltam ott, a presszó főnöke már kezet fogott velem, pedig csak másodszor mentem oda. Ez nekem tetszik...

Miért ez a sok kritika a szülővárosommal szemben? Ami a magyarokat illeti (de hála Istenek nem mindegyiket..) az az érzésem, hogy ez a viselkedés egy bizonyos bizalmatlanságot tanúsít. A legtöbb esetben a nyelv miatt. Úgy, mint a süket emberek, gyakran azt hiszik, hogy őket bántják vagy becsapják, egyszerűen mert nem értik a másikat és félnek. Milyen gyakran hallottam azt, hogy „A franciák nem szeretik a magyarokat”... Mintha ezzel törődne az átlagfrancia ?! Vicces... Lehet, hogy egy komplexus bújik e mögött? Nem tudom...

Pesten élek. Elég gyakran találkozom itt francia (vagy belga) turistákkal. Eddig sose hallottam részükről egy kritikát sem a pesti élet iránt. Fordítva. És ha véletlenül valami rossz tapasztalatuk volt (becsapás egy étteremben) ebből nem csinálnak problémát, nem „dramatizálnak” és hamar elfelejtik. Igaz, hogy Budapest gyönyörű város és jó itt lakni. Ezt hangsúlyozom.

Mégis ... Párizs se rossz ! És megér egy látogatást ! Akkor, nagyon kérem, hagyjuk abba ezt a negatív hangnemet és élvezzűk inkább azt, ami ott pozitív ! E sok külföldi által kedvelt város a szabadság, a szerelmesek és a költők hazája. Inkább ezt lássuk! Ez a város mindenkié, a magyaroké is. De tudom, hogy sok magyar élvezi és szereti, ami engem megvígasztal.

Ezeknek szeretném kifejezni a hálámat. (Pierre Waline)

Ossza meg az információt:

A Budapest rovat további hírei

Két kerületi helyszínen szervez véradást a Magyar Vöröskereszt november 21-én.
A haspuffadás, a hasi görcsök és a fájdalmak esetében sokszor nem szervi, hanem organikus okok állnak a háttérben, de bármi is okozza a visszatérő kellemetlen érzést, minden esetben ajánlott gasztroenterológushoz fordulni. A szakembernek kiemelten fontos ismerni a beteg pontos kórelőzményét, hogy a szükséges vizsgálatokat elvégezhesse, és ne történjenek túlzó, a betegségtudatot mélyítő vizsgálatok – hívja fel a figyelmet Dr. Szőnyi Mihály, a Budai Magánorvosi Centrum gasztroenterológusa. A haspuffadás, hasfájás leggyakrabban a helytelen táplálkozási és életmódbeli szokásokra vezethető vissza, de sok esetben ilyen jellegű panaszokat sokszor nem organikus, tehát szervi ok, hanem az úgynevezett funkcionális eltérések csoportjába sorolható, alkattól, környezeti tényezőktől (stressz) függő, irritábilis bél szindróma okozhatja. "Ennek kezelése tüneti terápiát (göcsoldás, fájdalomcsillapítás, diéta) jelent, de a pszichés vezetés és lelki problémák feltárása is fontos. Hasonló panaszok hátterében laktóz vagy egyéb táplálék összetevővel szembeni érzékenység, de gluténérzékenység (lisztérzékenység) is állhat. Kiemelten fontos ismerni a beteg egyéni-, és családi kórtörténetét, a pontos kórelőzményt, hogy a szükséges vizsgálatokat elvégezhessük, és történjenek felesleges, túlzó, a betegségtudatot mélyítő vizsgálatok” – mondja Dr. Szőnyi Mihály. Ha bármilyen kellemetlenséget tapasztalunk, gasztroenterológushoz kell fordulni, aki a fenti kritériumok alapján, megfelelő gondossággal és körültekintéssel határozza meg a szükséges lépéseket: vizsgálatokat, diétát, gyógyszeres terápiát és pszichés vezetés megszervezését, menedzselését. Vezessen étkezési naplót! A vizsgálattól egyáltalán nem kell tartani a szakorvos kérdéseket tesz fel, hogy megismerje az egyéni és családi kórelőzményt, a panaszok kezdetét, és napszakkal, évszakkal való összefüggését. Kérheti étkezési napló vezetését, és beszámolót az eddigi terápia hatékonyságáról. "Amennyiben a haspuffadás tüneteit tapasztalja, kezdjen saját étkezési napló vezetésébe. Azoknál, akik visszatérő a probléma, ajánlott tejmentes diéta tartása, valamint a rendszeres, napi többszöri, kis mennyiségű étkezés. Jelentős szerepe van a megfelelő mennyiségű, folyadékfogyasztásnak, a puffasztó ételek, mint például a karalábé, a káposzta vagy a bab kerülésének. Az úgynevezett pektinek (finom rostok) diétába építését is javaslom.” Leggyakrabban irritábilis bél szindrómát diagnosztizálnak, táplálkozási és életmódbeli problémákra vezethetők vissza a tünetek, ezért először általában a beteg étkezési szokásait tekintik át, majd változtatják meg. Mivel a puffadás és a kellemetlen teltségérzés hátterében többféle életmódbeli és táplálkozási hiba, illetve gasztroenterológiai elváltozás állhat, a kezelés minden esetben a kiváltó októl függ, amit érdemes mielőbb kideríteni. Forrás: Budai Magánorvosi Centrum, purecom Kép: Pinterest
A 22 éves Fekete Áron, a dán Dania Academy, University of Applied Sciences (Alkalmazott Tudományok Egyetemén) végzett Automotive Management (Autóipari Menedzsment) szakon, megosztja történetét a külföldi továbbtanulásról, sikerről és arról, hogy ez miként járult hozzá álmai eléréséhez.
Folytatódnak ingyenes szombati foglalkozásaink! A csepeli Játszóházban zajló ingyenes foglalkozásokra várjuk az érdeklődő gyermekeket és szüleiket. A foglalkozások 2017. december végéig tartanak.
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását - jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kedden Budapesten.
Jazzliget címmel koncertsorozat indul pénteken a főváros XVI. kerületében, a Corvin Művelődési Ház-Erzsébetligeti Színházban. A jazzy stílus kedvelőit középpontba állító széria első három fellépője a Patché, a Tóth Evelyn Trió és a Berki Tamás Trió lesz.
40 évvel ezelőtt Ilse Tutt német táncpedagógus 80 éves anyósa kérésére dolgozta ki a szenior örömtánc módszerét az idősebb korosztály számára alkalmas lépéseket, koreográfiákat alkalmazva, amelyben nincsenek akrobatikus elemek, hirtelen mozdulatok. Ez a tánc nem azonos a szenior társastánccal, nem szükséges hozzá partner és előzetes tánctudás sem.
A malária szinte a fél világon jelen van, a betegség 91 országban szedi áldozatait. A WHO adatai alapján 212 millió megbetegedés, és 400 ezer feletti haláleset fordul elő évente a Földön. Ha egzotikus utat tervez a következő időszakban, mindenképp tájékozódjon, ebben aktualizált térképek és szakképzett orvosok lehetnek segítségére! Visszatérő láz esetén mindig gondoljunk arra az utazást követően, hogy esetleg fertőződtünk, az időben elkezdett, megfelelő kezeléssel elkerülhetjük a betegség komoly következményeit – hívja fel a figyelmet Dr. Béres Zsuzsanna, a Budai Oltóközpont oltóorvosa.
2017. november 11-én újra megrendezésre kerül a Lelki Egészség Éjszakája.
A FSZEK Havanna-lakótelepi Könyvtára októberben három, novemberben és decemberben egy-egy izgalmas szórakoztató programmal várja az érdeklődőket.

Álláshirdetések - Budapest és környéke

  • Alap
  • Cím szerint
  • Dátum szerint
  • Véletlenszerűen
>>> MÉG TÖBB BETÖLTÉSE (SHIFT+kattintás: összes betöltése) Összes betöltése

A címlapról ajánljuk

  • 1
  • 2
  • 3

Ingyenes apróhirdetések

Teremgarázshelyem kiadó 15.000Ft/hó, Fáy utca 73!
(Ingatlan / Iroda, raktár, tároló, garázs)

Teremgarázshelyem kiadó 15.000Ft/hó, Fáy utca 73!

Teremgarázshelyem kiadó 15.000Ft/hó, Fáy utca 73!
(Ingatlan / Iroda, raktár, tároló, garázs)

Teremgarázshelyem kiadó 15.000Ft/hó, Fáy utca 73!

Takarítót keresünk !
( / Állás)

noimage

Takarítás
( / Állás)

noimage

Idősgondozás
( / Állás)

noimage

Könyvajánló

  • Dr. Caroline Leaf: Tehetség vagy!

    Dr. Caroline Leaf: Tehetség vagy!

    Ne azzal foglalkozz, hogy mások mit mondtak rólad, milyen teszt eredményeket értél el eddig, vagy mit gondolsz magadról! Benned akkora egyéni tehetség van, ami meg tudja változtatni a világot! >>>
  • Matematika felvételire

    Matematika felvételire

    Ezt a könyvet felvételire készülő 8.–os tanulóknak írtam. Átveszi az egész elméletet nyolcadik osztály végéig és sok megoldott feladatot és példát bemutatat. >>>
  • Hogyan fejlődjünk matematikából?

    Hogyan fejlődjünk matematikából?

    Ez a könyvem főleg 10., 11. és 12. osztályos középiskolásoknak szól, de más is használhatja aki komolyan érdeklődik a matematika iránt és szeretne nehezebb feladatokat megoldani matematikából. >>>
  • Analízis érthetően

    Analízis érthetően

    A könyv az egyváltozós matematikai analízist mutatja be érthetően. >>>
  • Matek Mentor

    Matek Mentor

    Jobb matekos lesz a gyereke : Könyvek tabletra, számítógépre és okostelefonra. >>>
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5
A kijelölt szöveg felolvasásához kattintson a hangszóróra! Kerületi Újság felolvasó