Budapesti, kerületi kormányablakok és az ott intézhető leggyakoribb ügyek

Budapesti, kerületi kormányablakok és az ott intézhető leggyakoribb ügyek.

III. kerület
1035 Budapest, Váradi utca 15.
H-P: 08:00 - 20:00
VIII. kerület
1081 Budapest, Fiumei út 19/a
H-P: 08:00 - 20:00
XIII. kerület (1)
1139 Budapest, Teve utca 1/a-c.
H-P: 08:00 - 20:00
XIII. kerület (2)
1133 Budapest
Visegrádi utca 110-112.
H-P: 08:00 - 20:00

Ügyintézés (kattints a megfelelő sorra a részletekért)

Ügyindítás

Ügyfélkapu a Kormányzati Portálon.

Ügyfélkapu létesítése, elektronikus kapcsolattartással kapcsolatos felvilágosítás, tájékoztatás

Kik jogosultak rá?

Ügyfélkapu létesítését minden természetes személy állampolgárságtól függetlenül kezdeményezheti.

Milyen iratok szükségesek?

Személyes regisztráció során, illetve az ideiglenes regisztráció véglegesítéséhez:
a személyazonosításra alkalmas és érvényes hatósági igazolvány:
magyar állampolgárok esetében:
        - személyazonosító igazolvány vagy
        - útlevél vagy
        - 2001. január 1. után kiállított kártya formátumú jogosítvány,
EGT állampolgárok esetén:
        - EGT-s személyazonosító igazolvány vagy
        - útlevél.
Külföldiek esetén:
        - útlevél bemutatása szükséges.

Nyomtatványok

Személyes megjelenés során külön nyomtatványt nem kell kitölteni.
Ideiglenes regisztráció, valamint elektronikus úton történő regisztráció esetén elektronikus űrlap kitöltése szükséges.

Milyen költsége van az eljárásnak?

Az első Ügyfélkapu létesítése ingyenes közigazgatási szolgáltatás. További Ügyfélkapu létesítésének díja a mindenkori általános tételű eljárási illeték összegével megegyező igazgatási szolgáltatási díj, jelenleg 3.000 Ft.

Hol intézhetem el?

Az Ügyfélkapu létrehozása személyes megjelenéssel, vagy az interneten (www.ugyfelkapu.magyarorszag.hu) kezdeményezhető. Ügyfélkapu létesítése személyes megjelenéssel kezdeményezhető:
  • A Kormányablakokban , de cselekvőképtelen, illetve korlátozottan cselekvőképes ügyfél részére a kormányhivatali ügyfélszolgálatokon nincs lehetőség Ügyfélkapu nyitására,
  • bármely okmányirodában,
  • adóhatóság ügyfélszolgálatain,
  • külképviseleten.
Az ügyfélkapu létesítése elektronikus úton egy elektronikus űrlap kitöltésével és elküldésével történhet. Ez a regisztráció azonban csak ideiglenes, véglegesítéséhez személyes megjelenés szükséges az ország bármelyik okmányirodájában, vagy az E-közszolgáltatások Ügyfélközpontjában.

Mennyi idő múlva kapok választ?

Személyesen kezdeményezett, sikeres regisztrációt követően a rendszer 5 napig érvényes, egyszer használatos aktiváló kódot küld az ügyfél e-mail címére, melynek segítségével saját jelszó képezhető. Az 5 nap eltelte után a Kormányzati Portál elfelejtett jelszó funkciójának segítségével 60 napon belül van lehetőség új aktiváló kód kérésére. Ellenkező esetben a regisztrációs adatok törlésre kerülnek.
A regisztrációs adatlap elektronikus úton történő kitöltése és megküldése esetén az Ügyfélkapu ideiglenesen regisztrálttá válik, melyet 30 napon belül véglegesíteni kell a felsorolt regisztrációs szervek valamelyik irodájában.

Amit még érdemes tudnom

  • Ügyfélkapu létesítéséhez érvényes e-mail cím szükséges.
  • Személyes megjelenés esetén a regisztrációs szerv azonosítja az ügyfelet és létrehozza az Ügyfélkapuját. A sikeres regisztrációt követően – a megadott e-mail címre érkező – ún. egyszer használható aktiváló kód segítségével kell az Ügyfélkaput aktiválni.
  • Az aktiválás során meg kell adnia felhasználói nevét és új, választott jelszavát, amelynek érvényességi ideje maximum két év (rövidebb érvényességi időt is beállíthat).
  • A saját jelszó képzése után az ügyfélkapun keresztül a szolgáltatások teljes köre elérhető. Az ügyfélkapu határidő nélkül érvényes.
  • A Kormányzati Portál elfelejtett jelszó funkciójával új egyszer használatos aktiváló kódot lehet igényelni, mely 5 napig érvényes.
  • A felhasználói nevet és jelszót védeni kell a jogosulatlan hozzáféréstől.
  • Az ügyfélkapu regisztráció során lehetőség van a proaktív szolgáltatás igénybevételére, melynek során a megadott e-mail címre értesítés érkezik a kártya formátumú személyazonosító igazolvány, az útlevél, a kártya formátumú vezetői engedély, valamint a forgalmi engedély érvényességi idejének lejáratáról.
  • Aki megfelelő biztonságú tanúsítvánnyal rendelkezik, regisztrációját kezdeményezheti a Kormányzati Portálon anélkül, hogy személyesen meg kellene jelennie a felsorolt regisztrációs szervek valamelyik irodájában.

Kapcsolódó jogszabályok

  • 2009. évi LX. törvény az elektronikus közszolgáltatásról
  • 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 164. §
  • 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  • 222/2009. (X.14.) Korm. rendelet az elektronikus közszolgáltatás működtetéséről
  • 223/2009. (X.14.) Korm. rendelet az elektronikus közszolgáltatás biztonságáról
  • 224/2009. (X. 14.) Korm. rendelet a központi elektronikus szolgáltató rendszer igénybevevőinek azonosításáról és az azonosítási szolgáltatásról
  • 225/2009. (X. 14.) Korm. rendelet az elektronikus közszolgáltatásról és annak igénybevételéről

Egyéni vállalkozói tevékenység bejelentése

Kik jogosultak rá?

Egyéni vállalkozás alapítására jogosult, aki:

  • magyar állampolgár, vagy egyéb állampolgársági feltételeknek megfelel,
  • cselekvőképes,
  • nem áll büntetés hatálya alatt a törvényben megjelölt okok miatt , illetve módon,
  • nem egyéni cég vagy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja,
  • hibátlanul kitölti a bejelentési űrlapot és azt beküldi elektronikus úton, vagy személyesen beadja bármelyik okmányirodában.

Milyen iratok szükségesek?

Személyes regisztráció során, illetve az ügyfélkapu regisztráció hatóság előtt történő véglegesítéséhez:
     a személyazonosításra alkalmas és érvényes hatósági igazolvány:
        személyazonosító igazolvány vagy
        útlevél vagy
        2001. január 1. után kiállított kártya formátumú vezetői engedély.
Elektronikus bejelentés esetén:
     saját Ügyfélkapu szükséges.
A bejelentés megtételéhez más iratra nincs szükség.

Nyomtatványok

A szükséges nyomtatvány letölthető a KEK KH honlapjáról az Általános Nyomtatványkitöltő (ÁNYK) program telepítését követően.

Milyen költsége van az eljárásnak?

A tevékenység bejelentése díj- és illetékmentes. A vállalkozói tevékenység folytatásának nem feltétele az egyéni vállalkozói igazolvány kiváltása. Ha a vállalkozó úgy dönt, hogy egyéni vállalkozói igazolvány kiváltását kérelmezi, a fizetendő illeték 10.000 forint.

Hol intézhetem el?

Eljáró hatóság a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (a továbbiakban: KEK KH), valamint a körzetközponti jegyző.

A bejelentést személyes megjelenéssel az okmányirodákban vagy elektronikus úton az ügyfélkapun keresztül lehet megtenni.

Mennyi idő múlva kapok választ?

Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének feltétele, hogy az erre irányuló szándékát az ügyfél bejelentse.
A bejelentési űrlap megfelelő kitöltése esetén az eljáró hatóság haladéktalanul megküldi a bejelentő meghatározott adatait a nyilvántartást vezető szervnek. A nyilvántartást vezető szerv az egyéni vállalkozó nyilvántartásba vételét követően a nyilvántartási szám megküldésével azonnal, elektronikus úton értesíti az eljáró hatóságot, és megküldi (átadja) az igazolást a bejelentő részére.

Amennyiben az ügyfél igényli, az egyéni vállalkozói igazolvány az okmányirodában az illeték befizetése után azonnal kiállításra kerül és átvehető.

Amit még érdemes tudnom

Nem minden tevékenység tartozik az egyéni vállalkozói törvény hatálya alá.
A bejelentésnek tartalmaznia kell:

  • a bejelentő családi és utónevét, születési családi és utónevét, anyja nevét, a bejelentő születési helyét és idejét, lakcímét, értesítési címét, állampolgárságát,
  • nyilatkozatot arról, hogy személyével szemben nem állnak fenn az egyéni vállalkozói tevékenységet kizáró okok ,
  • a főtevékenységet és a folytatni kívánt egyéb tevékenysége(ke)t.
  • a székhely, valamint szükség szerint a telephely(ek) és a fióktelep(ek) címét,
  • az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben meghatározott további adatokat és nyilatkozatokat, amelyek az állami adóhatósághoz való bejelentkezési kötelezettség teljesítéséhez szükségesek,
  • a jogutódként működni kívánó vállalkozó esetén a jogelőd vállalkozás adatait:
  •  jogutódlás jogcíme (özvegy, örökös)
  • a jogelőd vállalkozó:

            neve,
            adószáma,
            statisztikai jelzőszáma,
            egyéni vállalkozói igazolványának száma és kelte,
            a vállalkozás indításának időpontja,
            jogelőd családi és utóneve,
            jogelőd egyéni vállalkozásának székhelye.

A bejelentést követő nyilvántartásba vételről az alábbiakat tartalmazó igazolást küldik meg (személyes eljárás esetén adják át) a bejelentő részére:

  •     az eljáró hatóság megnevezése, az ügy száma, a bejelentés napja,
  •     az egyéni vállalkozó természetes személyazonosító adatai,
  •     az egyéni vállalkozó székhelye, telephelye (telephelyei), fióktelepe (fióktelepei),
  •     az egyéni vállalkozó főtevékenységének és egyéb tevékenységeinek szakmakód szerinti megjelölése,
  •     az egyéni vállalkozó adószáma, statisztikai számjele és nyilvántartási száma.

Kapcsolódó jogszabályok

  • 2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről (Evectv.)
  • 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról (Ctv.)
  • 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
  • 1978. évi IV. törvény a büntető törvénykönyvről
  • 65/2009. (XII. 17.) IRM rendelet az egyéni vállalkozói tevékenységhez kapcsolódó bejelentésekhez rendszeresített űrlapokról (Űr.)
  • 66/2009. (XII.17.) IRM rendelet az egyéni vállalkozói igazolványról (EVIGr.)
  • 308/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság kijelöléséről, valamint egyes kormányrendeleteknek az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvénnyel összefüggő módosításáról

Egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos adatváltozás bejelentése

Az egyéni vállalkozók nyilvántartását a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) vezeti. A nyilvántartásban szereplő adatok az alábbiak:

  • az egyéni vállalkozó személyazonosító adatai (név, születési hely és idő, anyja neve),
  • az egyéni vállalkozó lakcíme és értesítési címe,
  • az egyéni vállalkozó állampolgársága,
  • az egyéni vállalkozó adószáma,
  • az egyéni vállalkozó statisztikai számjele és nyilvántartási száma,
  • kézbesítési megbízott személyazonosító adatai, lakcíme, értesítési címe és e-mail címe,
  • az egyéni vállalkozók nyilvántartásába történő felvétel napja,
  • az egyéni vállalkozó főtevékenysége és tevékenységi körei szakmakód szerint megjelölve,
  • a székhely, a telephely és a fióktelep címe,
  • szükség szerint az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésének ténye, kezdő és zárónapja,
  • az egyéni vállalkozó adószáma,
  • az egyéni vállalkozó statisztikai számjele és nyilvántartási száma,
  • ha az egyéni vállalkozó rendelkezik igazolvánnyal, annak száma, kiállításának helye és ideje, a kiállító hatóság neve, az igazolvány cseréje, pótlása megtagadásának ténye, az igazolvány visszavonásának és érvénytelenségének ténye,
  • a nyilvántartásból történő törlés időpontja és oka.

Kik jogosultak rá?

Az adatváltozás bejelentését az egyéni vállalkozók kezdeményezhetik.

Milyen iratok szükségesek?

Az igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozó változás-bejelentésének feltétele - ha az az igazolványban szereplő adatokat érint -, hogy az egyéni vállalkozó igazolványát az ország bármely okmányirodájában személyesen vagy postai úton leadja.

Nyomtatványok

Az egyéni vállalkozói tevékenységének székhelyéhez kapcsolódó okmányirodát, valamint a változás-bejelentéshez kapcsolódó nyomtatványt (Változás bejelentés - működő vállalkozás esetén) ki kell választani a KEKKHoldalán, majd a nyomtatványt le kell menteni és a nyomtatványkitöltő program (Általános nyomtatványkitöltő alkalmazás) segítségével kitölteni.

A kitöltött űrlapokat az ügyfélkapuba (http://www.magyarorszag.hu/ugyfelkapu) való bejelentkezés után az Általános dokumentumfeltöltő alkalmazás oldalán lehet feltölteni.

A nyomtatvány kitöltését és beküldését tájékoztató segíti (Részletes tájékoztató a nyomtatványok kitöltésének és beküldésének folyamatáról).

Milyen költsége van az eljárásnak?

Az egyéni vállalkozói tevékenység változásának bejelentése ingyenes.
A vállalkozói igazolványban feltüntetett adatok módosítása esetén az új igazolvány kiállítása 3.000 forintba kerül, ha a vállalkozó kéri az igazolvány kiállítását.

Hol intézhetem el?

Az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos adatváltozás bejelentése kizárólag elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül, elektronikus űrlap kitöltésével történhet.

Az eljáró hatóság a KEK KH.

Mennyi idő múlva kapok választ?

A változás bejelentését követően az eljáró hatóság rögzíti a változásokat.

Amit még érdemes tudnom

Ha az egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdését követően jogszabály előírása alapján engedélyköteles vagy bejelentés-köteles tevékenységet szeretne folytatni, változás-bejelentési kötelezettségének úgy tud eleget tenni, ha engedély iránti kérelmet ad le és bejelenti a változást.
Ha az egyéni vállalkozó az engedélyköteles vagy bejelentés-köteles tevékenységét megszünteti, a változást az engedélyező vagy a bejelentést fogadó hatóságnál is megteheti.

Kapcsolódó jogszabályok

  • 2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről
  • 2009. évi LX. törvény az elektronikus közszolgáltatásról
  • 2009. évi LII. törvény a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről
  • 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
  • 308/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet az egyéni vállalkozó tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság kijelöléséről, valamint egyes kormányrendeleteknek az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvénnyel összefüggő módosításáról
  • 225/2009. (X. 14.) Korm. rendelet az elektronikus közszolgáltatásról és annak igénybevételéről

Egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése

Az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság a bejelentés napján megszűnik, ha az egyéni vállalkozó a tevékenység megszüntetését az erre rendszeresített elektronikus űrlapon bejelenti.
Az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság a törvény erejénél fogva megszűnik,

  • ha az egyéni vállalkozó egyéni céget alapított, a cégbejegyző határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző napon, illetve ha az egyéni vállalkozó átruházással megszerezte az egyéni cég vagyoni betétjét, az átruházás napján,
  • az egyéni vállalkozó halála napján ,
  • az egyéni vállalkozó cselekvőképességének korlátozását vagy cselekvőképtelenségét kimondó bírósági határozat jogerőre emelkedésének a napján ,
  • ha az adóhatóság törölte az egyéni vállalkozó adószámát, a törlést kimondó határozat jogerőre emelkedésének napján.

Megtiltásra kerül az egyéni vállalkozói tevékenység folytatása, ha

  • az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdését vagy folytatását kizáró ok áll fenn,
  • ha a szünetelés kezdőnapját követően öt év eltelt, és az egyéni vállalkozó nem intézkedett az egyéni vállalkozói tevékenység folytatása vagy megszüntetése iránt,
  • ha az egyéni vállalkozó a törvényben meghatározott tevékenységek egyikét sem folytathatja jogszerűen.

Az egyéni vállalkozói tevékenység folytatásának a megtiltásáról hozott határozatának végrehajthatóvá válásáról az okmányiroda haladéktalanul, elektronikus úton értesíti a nyilvántartást vezető szervet, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát (a továbbiakban: KEK KH), amely az értesítés alapján hivatalból törli az egyéni vállalkozót a nyilvántartásból.

Kik jogosultak rá?

Az egyéni vállalkozó kérheti az egyéni vállalkozás megszüntetését erre irányuló bejelentés megtételével. Ezen kívül törvény erejénél fogva is megszűnhet az egyéni vállalkozás.

Milyen iratok szükségesek?

Elegendő az elektronikus űrlap kitöltése, melyben az egyéni vállalkozó bejelenti a hatóságnak a tevékenység megszűnését.

Nyomtatványok

Az egyéni vállalkozó elektronikus nyomtatvány kitöltésével jelenti be a hatóságnak a tevékenység megszüntetését. A nyomtatvány letölthető a KEK KH honlapjáról az Általános Nyomtatványkitöltő (ÁNYK) program telepítését követően. A nyomtatvány a KEK KH számára az ügyfélkapun keresztül nyújtható be.

Milyen költsége van az eljárásnak?

Az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésének bejelentése díj- és illetékmentes.

Hol intézhetem el?

Az egyéni vállalkozó kérelmére indult megszüntetési eljárás során a KEK KH honlapján található nyomtatvány kitöltése szükséges.

A nyilvántartást vezető KEK KH - az illetékes hatóság értesítése alapján a jogosultság megszűnésének napjával  azt az egyéni vállalkozót törli a nyilvántartásból- azt az egyéni vállalkozót törli a nyilvántartásból, akinek az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultsága megszűnt.

A megszüntetést személyes megjelenéssel az okmányirodában vagy elektronikus úton az ügyfélkapun keresztül lehet megtenni.

Mennyi idő múlva kapok választ?

A bejelentés beérkezését követően a nyilvántartó hatóság, a KEK KH azonnal törli nyilvántartásából a tevékenységet.

Amit még érdemes tudnom

A nyilvántartást vezető szerv (KEK KH) a nyilvántartásból való törlésről és annak időpontjáról haladéktalanul, elektronikus úton tájékoztatja az adóhatóságot, a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szervet és a Központi Statisztikai Hivatalt.
Az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság megszűnése alapjául szolgáló tényről

  • az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése, az egyéni vállalkozó cselekvőképtelenné vagy korlátozottan cselekvőképessé válása, illetve halála esetén a hatóság,
  • az egyéni vállalkozó adószámának törlése esetén az adóhatóság,
  • egyéni cég alapítása esetén az egyéni cég székhelye szerint illetékes cégbíróság
  • elektronikus úton értesíti a nyilvántartást vezető szervet.

Kapcsolódó jogszabályok

  • 2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről (Evectv.)
  • 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról (Ctv.)
  • 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.)
  • 308/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság kijelöléséről, valamint egyes kormányrendeleteknek az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvénnyel összefüggő módosításáról

Biztosítási jogviszony lekérdezése (Van egészségbiztosításom?)

Az ügyfél meggyőződhet arról, hogy a foglalkoztató/bejelentésre kötelezett szerv teljesítette-e jogszabályokban rögzített bejelentési kötelezettségét, amely alapján a nyilvántartásban a biztosítotti illetve jogosulti jogviszony szerepel. A jogviszony lekérdezésére személyesen és ügyfélkapun keresztül van lehetőség.

Kik jogosultak rá?

A szolgáltatást bárki igénybe veheti.

Milyen iratok szükségesek?

    Személyes ügyintézés esetén:
        személyazonosságot igazoló érvényes hatósági igazolvány:
            - személyazonosító igazolvány vagy
            - útlevél vagy
            - kártya formátumú vezetői engedély,
        TAJ számot igazoló hatósági igazolvány.
    A Kormányablak ügyfélszolgálatán történő ügyintézés esetén:
        az ügyfél ügyfélkapu regisztrációja
        TAJ számot igazoló hatósági igazolvány.

Nyomtatványok

Az ügyhöz formanyomtatvány nem tartozik.

Milyen költsége van az eljárásnak?

A biztosítási jogviszony lekérdezése ingyenes.

Hol intézhetem el?

A kérelmező az Országos Egészségbiztosítási Pénztár nyilvántartásából kérheti le az adatokat a megyei kormányhivatal egészségbiztosítási szakigazgatási szervének ügyfélszolgálati irodáiban, valamint a Kormányablaknál.

A fővárosi, megyei kormányhivatal egészségbiztosítási szakigazgatási szervének ügyintézője elektronikus úton az online jogviszony ellenőrző rendszerben ellenőrzi az ügyfél jogosultságát a TAJ szám, vagy a természetes személyazonosító adatok (név, születési hely és idő, anyja neve) alapján. Az ellenőrzés eredményéről jegyzőkönyvet készít, és egyidejűleg tájékoztatja az ügyfelet.

Ügyfélkapuval rendelkező ügyfél esetében a Kormányablak ügysegédje közreműködik és segítséget nyújt, ha az ügyfél nem tudja önállóan használni az ügyfélkapus szolgáltatást.

Mennyi idő múlva kapok választ?

A lekérdezés után az adatok azonnal megismerhetőek.

Amit még érdemes tudnom

Rendezetlen jogviszony esetén is köteles az egészségügyi szolgáltató az ügyfél számára ellátásokat nyújtani, és tájékoztatni köteles a beteget a jogviszony ellenőrzés eredményéről. A rendezetlen jogviszonyról az OEP az adóhatóságot is értesíti, aki ez alapján ellenőrzést kezdeményezhet a jogviszony bejelentésével, illetve a kötelező járulékfizetési kötelezettség megállapításával kapcsolatban.

Ha az ügyfél mégis rendelkezik biztosítotti illetve jogosulti jogviszonnyal, keresse fel  az ezt igazoló okiratokkal a kormányhivatal egészségbiztosítási szakigazgatási szervének ügyfélszolgálati irodáját,ahol jogviszonyának rendezése érdekében bizonyítási eljárást kezdeményezhet.

Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság a biztosítotti/jogosulti jogviszony megszűnését követően 45 napig marad fenn, amennyiben a biztosítás / jogosultság a megszűnést megelőzően legalább 45 napig fennállt. Ha a jogviszony 45 napnál rövidebb volt, akkor az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság a megszűnést követően annyi idővel hosszabbodik meg, amennyi ideig az fennállt.

A jogviszony megszűnését követő 45 napig marad fenn a jogosultság abban az esetben is, ha a jogosultsági feltétel megszűnését megelőzően fennállt korábbi jogosultsági feltétel 45 napnál hosszabb ideig állt fenn és az utolsóként megszűnt jogosultsági feltétel nem állt fenn 45 napig, de a két jogosultsági feltétel fennállása között 30 napnál kevesebb nap telt el.

Kapcsolódó jogszabályok

  • 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről és a végrehajtásáról szóló 195/1997 (XI. 5.) kormányrendelet
  • 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól és a végrehajtásáról szóló 217/1997 (XII. 1.) kormányrendelet
  • 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról

Hogyan és hol lehet TAJ-kártyát igényelni?

Kik jogosultak rá?

  • a Tbj. szerinti belföldi személy,
  • Magyarországon biztosítási jogviszonnyal rendelkezőkülföldi esetében a biztosítottat foglalkoztató, illetve a foglalkoztató által kiadott írásos felhatalmazással rendelkező személy,
  • az egészségügyi szolgáltatásra jogosult külföldi diák tekintetében a középfokú nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézmény, az illetékes magyar hatóság által ideiglenes hatállyal elhelyezett, otthont nyújtó ellátás keretében átmeneti és tartós nevelésbe vett külföldi kiskorú személy tekintetében pedig az elhelyezésében eljáró intézmény,
  • megállapodást kötőkülföldi személy és gyermeke esetében a megállapodást kötő személy,
  • kiskorú, cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes személy részére a szülő, gyám, gondnok (törvényes képviselő). A korlátozottan cselekvőképes személy jogosult igénylőként eljárni, de valamennyi ilyen irányú cselekményét a szülőnek, gyámnak, vagy gondnoknak (törvényes képviselő) jóvá kell hagynia, meghatalmazott,
  • nemzetközi egyezmény vagy közösségi rendelet alapján Magyarországon teljes körű egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy,
  • EGT tagállamban vagy Svájcban élő, kizárólag magyar nyugdíjban részesülő nyugdíjas és az ő – a lakóhely szerinti állam egészségbiztosítási szerve által ilyenként elismert – családtagja (883/04/EK rendelet 27 cikke alapján),
  • a Tbj. 5. § szerint biztosított személy EGT tagállamban vagy Svájcban élő, és a lakóhely szerinti állam egészségbiztosítási szerve által ilyenként elismert családtagja (a883/04/EK rendelet 18. cikke alapján).

Az igénylés általánostól eltérő esetei

A gyermek lakóhelye - a szülőkérelmére a gyermek születési helye - szerint illetékes szakigazgatási szerv a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szervének az újszülött adataira vonatkozó adatszolgáltatása alapján az adatszolgáltatás teljesítését követően soron kívül, de legkésőbb 8 napon belül kiadja, és a gyermek lakóhelyére vagy a szülőkérelmében meghatározott címre postán megküldi az újszülöttTAJ-kártyáját.

A kiskorúrészére „egyedileg" történőTAJ kiadásakor a gyermek okmányain túl az igénylő személyazonosságát és az igénylésre való jogosultságát is igazolni kell.

Titkos örökbefogadásesetén: a titkos örökbefogadottat közvetlen ügyintézés esetén új TAJ-jal, az új személy-azonosságáról szóló anyakönyvi kivonat és lakcímkártya alapján kell ellátni.

Titkos az örökbefogadás, ha a határozaton ennek ténye szerepel. Az eljáró ügyintézőnem minősíthet titkosítás vonatkozásában. Az örökbefogadó szülőfigyelmét fel kell hívni a két eljárás közötti különbségre. Amennyiben a titkos örökbefogadás ténye a határozatból nem állapítható meg, és az örökbefogadó szóbeli tájékoztatása szerint az örökbefogadás titkosnak minősül, úgy az örökbefogadót hiánypótlásra kell felszólítani. Az eljáró ügyintézőnek meg kell állapítania, hogy a titkos örökbefogadásról szóló határozaton szereplőúj személyes adatok egyeznek-e az anyakönyvi kivonaton szereplőszemélyes adatokkal. A határozatot fénymásolni, arról bármiféle jegyzetet – beleértve a titkos örökbefogadás tényére vonatkozó jegyzetet is – készíteni tilos. A titkos örökbefogadásra vonatkozó adatot nem tartalmazhat a TAJ kiadásához kapcsolódó dokumentáció. Ha a kérelem postai úton érkezik, és ahhoz csatolták a határozat másolatot, akkor ezt a tényt az érintett beleegyezésének kell tekinteni. Ez esetben a megküldött határozat másolat a továbbiakban az ügy dokumentációjának részévé válik, az ügyiratot a Titkos Ügyiratkezelés előírásainak megfelelően kell irattározni.

Nyílt örökbefogadásesetén az eljáró ügyintézőa gyermek korábbi adataihoz tartozó TAJ megkeresését követően a benyújtott okmányok alapján elvégzi az örökbefogadott személy adatainak módosítását.

A Tbj. 16. § (1) bekezdés i) pontjának hatálya alá tartozó külföldi diákrészére a foglalkoztatónak minősülőközépfokú nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézmény, a 16. § bekezdés m) pontjának hatálya alá tartozó kiskorú külföldi esetében az ideiglenes vagy tartós elhelyezésben eljáró intézmény - akik a TAJ igénylése és az Igazolás kezelése vonatkozásában foglalkoztatónak minősülnek- igényelhetik a TAJ és az arról szóló Igazolás kiadását.

Hajléktalan, szociálisan rászorult személyesetében a karitatív szervezet, egyéb szerv a TAJ, másodlat kiadása ügyében csak a TAJ használatára jogosult személy meghatalmazása alapján járhat el. A szervezetekkel nem köthetőmegállapodás arra, hogy az általuk támogatott személy helyett eljárjanak. A költségmentesség elbírálása során a TAJ-t igénylőszociális körülményeiről szerzett információ figyelembe vehető.

A büntetés-végrehajtás szervei, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatokfeladataik ellátása érdekében - a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén - jogosultak a TAJ megismerésére is. Amennyiben az érintett nem rendelkezik TAJ-jal, a fenti szervek megkeresései alapján azt le kell képezni, és meg kell küldeni a megkereső szervnek. Az így képzett TAJ-ról a fogvatartottak részére TAJ-kártya nem kerül kiadásra.
Ha a belföldi személyrészére történőTAJ kiadás során megállapításra kerül, hogy a jogosultságot megalapozó jogviszony a BSZJ adatbázis alapján nem tisztázható, tájékoztatni kell az igénylőt, hogy jogviszonyának rendezése érdekében okirati bizonyítási eljárást kezdeményezhet, ez a TAJ kiadását nem érinti.

Milyen iratok szükségesek?

a) Belföldi személyek TAJ igénylése esetén szükséges a belföldiséget igazoló dokumentum
A belföldiség igazolására az alábbi okmányok valamelyike és érvényes lakcímkártya együttes megléte szükséges

Magyar állampolgárok esetén: személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok (személyazonosító igazolvány, érvényes útlevél, kártya formátumú vezetői engedély, 14 éven aluliaknál diákigazolvány, anyakönyvi kivonat
    Nem magyar állampolgárok esetén: idegenrendészeti okmányok

A személyazonosító okmányokon túl szükséges:

Harmadik állam állampolgára esetében

  •     az ideiglenes letelepedési engedély - 5 évig érvényes,
  •     a nemzeti letelepedési engedély – Magyarország területére szól, határozatlan idejű,
  •     az EK letelepedési engedély – harmadik ország állampolgára részére, szabad mozgása lehet az Unióban, határozatlan idejű,
  •     valamint a korábbi idegenrendészeti jogszabályoknak megfelelően 2007. előtt kiadott személyi igazolványok külföldi állampolgár részére, valamint a letelepedési engedély.

 
EGT-állampolgár, valamint harmadik állampolgár családtagja esetében

  • Regisztrációs igazolás: EGT állampolgár részére három hónapot meghaladó tartózkodás bejelentését igazoló okmány, amelyet a hatóság azonnal kiállít, tanúsítja a bejelentkezés tényét és időpontját, érvénytelen, ha a tartózkodási jog megszűnik,
  • Tartózkodási kártya: EGT vagy magyar állampolgár harmadik országbeli családtagja részére kiállított okmány, amely érvényességi ideje alatt igazolja a tartózkodási jog fennállását. Érvényességi ideje legfeljebb 5 év,
  • Állandó tartózkodási kártya: EGT állampolgár, valamint EGT állampolgár vagy magyar állampolgár családtagja részére az állandó tartózkodás jogát tanúsító okmány,
  • valamint a korábbi idegenrendészeti jogszabályok alapján kiadott EGT tartózkodási vízum, EGT tartózkodási engedély, illetve a nyilvántartási törvény alapján kiadott személyi igazolvány.

Hontalan személy esetében

bármely, a Harmtv. alapján kiadott tartózkodásra feljogosító dokumentum, a hontalan státusz megállapításáról szóló határozat;

Menekült személy esetében

a menekültkénti elismerést igazoló okirat, személyi igazolvány.
 
b) Külföldi személyekrészére az igényléshez szükséges
    személyazonosságot igazoló okmányok,
    diplomata személy esetében: a diplomata igazolvány,
    magyar idegenrendészeti hatóság által kiállított tartózkodási engedély vagy vízum,
    tartózkodási címet vagy szálláshelyet igazoló dokumentum, valamint a
     jogosultságot igazoló dokumentumok.

A Ket. 36. § (2) bekezdése értelmében az ügyfél azonosításához szükséges adatok kivételével az ügyféltől nem kérhetőolyan adat igazolása, amely nyilvános, vagy amelyet valamely hatóság, bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell.

Amennyiben az igény teljesítéséhez szükséges igazolás más hatóság, bíróság, vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásából nem elérhető, és az ügyfél hiánypótlásra való felszólításban meghatározott időn belül azt nem bocsátja rendelkezésre, a szakigazgatási szerv az eljárást megszünteti.

Az uniós rendeletek, vagy nemzetközi egyezmény alapján fennálló jogosultság alapjául szolgáló dokumentum tárgyában a vonatkozó főigazgatói utasításban foglaltak az irányadók.

Nyomtatványok

  • A TAJ-t, a TAJ-t igazoló hatósági igazolvány, illetve a másodlat kiadását – az újszülötti TAJ kiadását kivéve - az OEP által erre a célra rendszeresített formanyomtatványon, Igénylőlapon kell kérelmezni.
  • Az Igénylőlapot az igénylő tölti ki, amelyhez szükség esetén az ügyintéző segítséget nyújt.
  • Az Igénylőlap az OEP weboldalán, a www.oep.hu címen a „Nyomtatványok" menüpontban a „Letölthető nyomtatványok", „Nyomtatványok biztosítottak részére" alatt található. Elnevezése: Igénylőlap Társadalombiztosítási Azonosító Jelet tartalmazó Hatósági Igazolvány és az Igazolás az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságról kiadásához.

Milyen költsége van az eljárásnak?

A TAJ képzése és a TAJ-igazoló hatósági igazolvány első alkalommal történő kiadása díjmentes.

A TAJ-kártya és az Igazolás kiadásáért az általános tételű eljárási illetéknek megfelelő összegű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, ha az új igazolvány kiadása a birtokból való elkerülés (lopás, elvesztés, megsemmisülés) vagy megrongálódás miatt válik szükségessé.

Az igénylésnek nem feltétele a díj megfizetése, az ügyintézőnek a díjfizetési kötelezettségről a TAJ, TAJ-kártya és az Igazolás igénylőjét tájékoztatnia kell.

A díjfizetést postai befizetés, illetve átutalás útján lehet teljesíteni.

Az igazgatási szolgáltatási díj nem róható le illetékbélyeg formájában.

Amennyiben a TAJ-kártya, Igazolás másodlat kiadására irányuló eljárást a hatóság megszünteti, és a másodlat kiadására nem kerül sor, akkor az igazgatási szolgáltatási díj az ügyfél részére visszajár.

A TAJ-kártya másodlat kiadására irányuló eljárásban a Szakigazgatási Szerv jogai érvényesítésének megkönnyítésére költségmentességet engedélyezhet annak a természetes személy ügyfélnek, aki a kereseti, jövedelmi és vagyoni helyzete miatt az eljárási költséget vagy annak egy részét nem képes viselni. A költségmentesség az eljárási illeték, az igazgatási szolgáltatási díj és az egyéb eljárási költség viselése alóli teljes vagy részleges mentességet jelenti.
A költségmentesség kizárólag kérelemre adható. A kérelmet írásban kell előterjeszteni, a szóban előadott kérelmet jegyzőkönyvbe kell foglalni.

A bűncselekmény áldozataivá vált személyek az áldozati státuszról szóló igazolás alapján – jövedelmi viszonyaiktól függetlenül – olyan különös, méltánylást érdemlő élethelyzetben vannak, hogy esetükben a TAJ-kártya, Igazolás másodlatának kiadásakor – a költségmentesség alapjául szolgáló körülményeket feltáró formanyomtatványon előterjesztett kérelemre-indokolt a költségmentesség engedélyezése.

Hol intézhetem el?

Az ügyfél lakóhelye, tartózkodási helye, illetve a foglalkoztató székhelye szerinti megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szervénél, vagy Kormányablaknál.

Mennyi idő múlva kapok választ?

Az ügyintézési határidő 30 nap.

Amit még érdemes tudnom

Az Igénylőlapon az igénylő által kitöltendő mezők:
1. akiadás jogcíme
2. aTAJ-t igénylő személyazonosító adatai
3. a kitöltés dátuma és az igénylő aláírása.

Meghatalmazás akkor fogadható el, ha azt felek közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalják. Mindkét esetben elengedhetetlen feltétel, hogy a meghatalmazás tartalmazza a kiállítás időpontját, valamint a meghatalmazó és a meghatalmazott azonosításához szükséges adatokat. A meghatalmazott a személyes eljárás során személyazonosító igazolványával igazolja magát. A meghatalmazottól a meghatalmazó azonosításának céljából a meghatalmazó okmánya, vagy annak másolata nem kérhető.

A másodlat kiadásának esetei: elvesztés, ellopás, megrongálódás. A másodlat kiadása iránti igényt személyesen, faxon, illetve postai úton írásban, az Igénylőlapon lehet előterjeszteni.

Az igény érvényesítésére jogosultak köre megegyezik a TAJ igénylésére jogosultakkal.

Kapcsolódó jogszabályok

  • A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 6. §, 8-10. §, 21. §,
  • A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 29. §,
  • A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 12/A. §,
  • TAJ-rendszerrel és az egészségbiztosítási jogosulti nyilvántartással kapcsolatos ügyviteli eljárásról szóló 16/2011. számú OEP Szabályzat

Családi pótlék igénylése

A családi pótlék nyújtásával az állam havi rendszerességgel hozzájárul a gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez. A családi pótlék összege változó attól függően, hogy hány gyermeket nevel a szülő, a szülő egyedülállónak minősül-e, a gyermek tartósan beteg vagy fogyatékos. Bizonyos esetekben az ügyfél saját jogán is jogosult lehet családi pótlékra. Az ellátás kifizetése havonta postai úton vagy fizetési számlára történő utalással történik.

A családi pótléknak két típusa van: a nevelési ellátás és az iskoláztatási támogatás. Ugyanazon gyermek után csak az egyik típusú ellátás állapítható meg.

A nevelési ellátás a gyermek születésétől a tankötelezetté válása évének október 31-ig jár a jogosult részére.

Ezt követően a gyermek után az ügyfél iskoláztatási támogatásban részesül, amely a tankötelessé válás évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára , valamint a tankötelezettség megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig jár, amelyben a gyermek a 20. életévét, sajátos nevelési igényű gyermek esetén a 23. életévét betölti. Az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnését követően – a feltételek fennállása esetén – az ügyfél saját jogán kérelmezhet nevelési ellátást.

Kik jogosultak rá?

A nevelési ellátásra/ iskoláztatási támogatásra a háztartásában nevelt gyermekre tekintettel az jogosult, aki:

  • a saját háztartásban nevelt gyermekek vérszerinti, vagy örökbe fogadó szülője,
  • a saját háztartásban nevelt gyermek szülőjével együtt élő házastárs,
  • az, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van,
  • a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám,
  • akinél a gyermeket ideiglenesen elhelyezték,a vagyonkezelői joggal rendelkező gyám vagy a vagyonkezelő eseti gondnok a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek tekintetében,
  • a Magyarország területén működő szociális intézmény vezetője (az intézményben elhelyezett még nem tanköteles gyermekre tekintettel),
  • a gyámhivatal által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy.
  • A nevelési ellátásra saját jogán is jogosult lehet az a személy, aki:
  • a 18. életévét betöltötte és tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos (ennek tényét az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakhatósági állásfoglalásban igazolja a kérelmet elbíráló Magyar Államkincstár területi igazgatóságának megkeresésére), és az iskoláztatási támogatásra való jogosultsága megszűnt.

Az iskoláztatási támogatásra saját jogán is jogosult lehet az a személy, aki közoktatási intézményben tanulmányokat folytat, a tankötelezettsége megszűnt, és:

  • mindkét szülője elhunyt,
  • a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált, vagy házastársától külön élő szülője elhunyt,
  • kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből,
  • a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg,
  • a vér szerinti vagy örökbe fogadó szülőjével, szülőjével együtt élő házastárssal, nevelőszülőjével, hivatásos nevelőszülőjével, gyámjával nem él egy háztartásban,
  • a gyámhivatal szülői ház elhagyását engedélyező határozata szerint az iskoláztatási támogatást a nagykorúvá válása előtt is részére folyósították.

Milyen iratok szükségesek?

Az ellátás igényléséhez - az orvosi igazolások kivételével - elegendő az okmányok másolatát benyújtani.A másolatokat a kérelmező olvashatóan írja alá, és a dokumentumokra írja rá, hogy a "másolat megegyezik az eredetivel"!

Az ellátást igénylő, valamint a gyermek természetes személyazonosító adatait az alábbiakkal szükséges igazolni:

a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány bemutatásával:
        - érvényes személyazonosító igazolvány vagy
        - útlevél vagy
        - kártya típusú gépjárművezetői engedély
     lakcímről szóló hatósági igazolvány
     a kérelmező TAJ-számát igazoló hatósági igazolvány
     a gyermek(ek) TAJ-számát igazoló hatósági igazolvány
     a gyermek(ek) azonosításához szükséges érvényes személyazonosító igazolvány vagy a személyazonosság igazolására alkalmas más hatósági irat (pl. születési anyakönyvi kivonat)
     ha a gyermek már nem tanköteles korú, de még közoktatási intézményben tanul, a tanulói jogviszonyról szóló igazolás,
     szülővel együtt élő házastárs esetén
        házassági anyakönyvi kivonat
     nevelőszülő, hivatásos nevelőszülő esetén
        a gyermek nála történő elhelyezéséről rendelkező határozata
     gyám esetén
        gyámrendelő határozat
     ha a kérelmező a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van
        a gyámhivatal kötelező gondozásba történő kihelyezést elrendelő határozat
     ha a kérelmezőnél a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték
        az ideiglenes hatályú elhelyezést elrendelő határozat
     ha a gyermek tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos

        erről szóló szakorvosi igazolás.

Nyomtatványok

A kérelem benyújtásához a megfelelő nyomtatvány(ok) kitöltése szükséges:
„Kérelem családi pótlék megállapítására intézményi elhelyezés esetén " elnevezésű nyomtatványon kell benyújtania a kérelmet annak, aki
    - vagyonkezelői joggal felruházott gyám,
    - vagyonkezelő eseti gondnok,
    - szociális intézmény vezetője.
„Kérelem saját jogú családi pótlék megállapítására " elnevezésű nyomtatványt kell benyújtania a családi pótlékra saját jogon jogosult személynek.

„Kérelem családi pótlék megállapítására " elnevezésű nyomtatványt kell benyújtania annak, aki nem tartozik az előző két kategóriába.

„Igazolás tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermekről " nyomtatványt is be kell nyújtania a kérelmezőnek, amennyiben a gyermek, aki után a családi pótlék megállapítását kéri tartósan beteg (súlyosan fogyatékos).
A formanyomtatvány a KORMÁNYABLAK ügyfélszolgálati helyiségében, a Magyar Államkincstár ügyfélszolgálatain, illetve honlapján található.

Milyen költsége van az eljárásnak?

A családi pótlék igénylésére irányuló eljárásnak nincs költsége.

Hol intézhetem el?

A családi pótlék iránti kérelmet a KORMÁNYABLAKNÁL is be lehet nyújtani. A kérelmet továbbra is be lehet nyújtani a Magyar Államkincstárnak az ügyfél bejelentett lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes területi igazgatóságánál, illetve ha az igénylő munkahelyén működik ilyen, akkor a családtámogatási kifizetőhelyen.
A kérelmet a Magyar Államkincstár vagy a munkahelyen működő családtámogatási kifizetőhely  bírálja el.

Mennyi idő múlva kapok választ?

A kérelmet legfeljebb 30 naptári napon belül el kell bírálni, kiskorú kérelmező esetén pedig 15 naptári napon belül.

Amit még érdemes tudnom

A családi pótlék a gyermek védelembe vétele esetén részben természetbeni formában (pl. tanszerek, tankönyvek, ruha formájában stb.)  is nyújtható. A családi pótlék természetbeni folyósítása azt jelenti, hogy az összeget nem közvetlenül az ügyfél kapja meg, hanem a Magyar Államkincstár a családi pótlék természetben folyósított összegét az önkormányzat által erre a célra a Magyar Államkincstárnál megnyitott családtámogatás számlára utalja át. A családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról a gyermek védelembe vételéről határozatot hozó gyámhatóság dönt. Ilyen esetbena gyámhatóság (jegyző) által erre a feladatra kijelölt eseti gondnok dönt a családi pótlék felhasználásának módjáról.

A családi pótlék természetbeni folyósításának speciális formája az iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztése. Ha a tanköteles gyermek a közoktatási intézmény kötelező tanórai foglalkozásai tekintetében igazolatlanul mulaszt, akkor az adott tanévben igazolatlanul mulasztott 50. kötelező tanóra után az illetékes jegyző kötelezettsége a gyermek védelembe vételét elrendelni és az iskoláztatási támogatás teljes összegének folyósítását felfüggeszteni.

Kiskorú szülő esetén, ha a kiskorú szülő gyermekének nincs gyámja, vagy ha a 16. életévét betöltött kiskorú szülő a saját háztartásában nevelt gyermekének gyámjával nem él egy háztartásban, a családi pótlékot a kiskorú szülő részére kell megállapítani.

16. életévét betöltött kiskorú szülő a saját nevében nyújthat be kérelmet. A 16. életévét be nem töltött kiskorú szülő nevében a kérelmet a törvényes képviseletét ellátó személy nyújtja be.

Kapcsolódó jogszabályok

  • 2007. évi I. törvény a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról („Szmtv.")
  • 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
  • 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról
  • 1997.évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról („Gyvt.")
  • 1993.évi LXXIX. törvény a közoktatásról
  • 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról („Nytv.")
  • 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról
  • 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságról
  • 223/1998. (XII. 30) Kormány rendelet a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról
  • 149/1997. (IX. 10.) Kormány rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról
  • 1408/71/EGK tanácsi rendelet a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról

Gyermekgondozási segély (GYES) igénylése

A gyermeket nevelő szülő, nevelőszülő, illetve gyám, valamint – a feltételek fennállása esetén – az örökbefogadó szülő és a nagyszülő a gyermek gondozására tekintettel havi rendszerességgel járó gyermekgondozási segélyre jogosult.

A gyermekgondozási segély havi összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, ikergyermekek esetén azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2 gyermek esetén 200%-ával, 3 gyermek esetén 300%-ával, 4 gyermek esetén 400%-ával, 5 gyermek esetén 500%-ával, 6 gyermek esetén 600%-ával. Az ellátás összegéből nyugdíjjárulék kerül, illetve magán-nyugdíjpénztári tagdíj kerülhet levonásra.

Kik jogosultak rá?

Gyermekgondozási segélyre jogosult a szülő - ideértve a kiskorú szülőt -, a nevelőszülő, a gyám a saját háztartásában nevelt

  • gyermek 3. életévének betöltéséig.
  • ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig (amennyiben ikergyermekek esetén a tankötelessé válás éve nem egyezik meg, úgy a legkésőbb tankötelessé váló gyermeket kell figyelembe venni). A gyermek tankötelessé válásának időpontjaként legfeljebb a gyermek 10. életéve betöltésének napját kell érteni.
  • tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig. Tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek esetén - amennyiben rá tekintettel családi pótlékot még nem igényeltek - az igénybejelentéshez csatolni kell az 5/2003. (II.19.) ESzCsM rendelet szerinti igazolást.
A gyermek szülőjének vér szerinti, örökbefogadó szülője, továbbá annak együtt élő házastársa (a továbbiakban együtt: nagyszülő) is jogosult a gyermekgondozási segélyre, ha a gyermek
  • az első életévét betöltötte és,
  • gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik, valamint
  • szülei írásban nyilatkoznak arról, hogy a gyermekgondozási segélyről lemondanak és egyetértenek a gyermekgondozási segélynek nagyszülő részéről történő igénylésével.

A nagyszülő részére a gyermekgondozási segélyre való jogosultság a fenti feltételek fennállása esetén kizárólag akkor állapítható meg, ha

  • ő maga megfelel az ellátásra való jogosultság feltételeinek,
  • a szülő esetében is fennállnak a jogosultsági feltételek.

Milyen iratok szükségesek?

Személyes megjelenés esetén az igényléskor bemutatni vagy a kérelemhez csatolni kell a következő iratokat:

  •  a támogatáshoz szükséges helyesen kitöltött nyomtatvány,
  •  személyazonosságot igazoló érvényes hatósági igazolvány:
  •         személyi igazolvány vagy
  •         személyazonosító igazolvány vagy
  •         útlevél vagy
  •         kártya formátumú vezetői engedély vagy
  •         bevándorlási, letelepedési engedély, magyarországi tartózkodásra jogosító egyéb irat;
  •  lakcímről szóló hatósági igazolvány;
  •  a kérelmező TAJ-számát igazoló hatósági igazolvány és
  •  a gyermek(ek) TAJ-számát igazoló hatósági igazolvány
  •  az igénylő adóazonosító jelét tartalmazó adókártya,
  •  magán-nyugdíjpénztári tagság esetén a záradékolt belépési nyilatkozat,
  •  a gyermek(ek) azonosításához szükséges érvényes személyazonosító igazolvány vagy személyazonosság igazolására alkalmas más hatósági irat (pl. születési anyakönyvi kivonat),
  • tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek után 3. életévének betöltését követően igényelt ellátás esetén az orvosi igazolás ,
  • amennyiben ikergyermekek esetén az iskola igazgatója valamely gyermek tankötelezettségét az általánostól eltérően határozza meg, akkor ezen igazgatói döntés,
  • a gyermekgondozási segély méltányosságból történő megállapításának vagy meghosszabbításának kérelme esetén a vonatkozó jogszabálynak megfelelően külön csatolandó iratok (pl.: a szülő egyedülállóságáról és jövedelmi helyzetéről szóló nyilatkozat);

Szülő általi igényléshez továbbá

     a szülővel együtt élő házastárs kérelme esetén
        a házassági anyakönyvi kivonat,
     a szülővel együtt élő bejegyzett élettárs kérelme esetén
        a bejegyzett élettársi viszony fennállását igazoló okirat,
     örökbefogadó szülő vagy leendő örökbefogadó szülő vagy gyám vagy nevelőszülő esetén
        a jogcímet igazoló gyámhatósági határozat,
     szülő esetén
        együtt élő szülők megállapodásának hiányában a gyámhatóság hozzájárulását tartalmazó irat

szükséges.

Nagyszülő általi igényléséhez továbbá szükséges

     nagyszülővel együtt élő házastárs kérelme esetén
        a házassági anyakönyvi kivonat,
     nagyszülővel együtt élő bejegyzett élettárs kérelme esetén
        a bejegyzett élettársi viszony fennállását igazoló okirat,
     nagyszülő esetén
        a gyermekkel nem közös háztartásban élő szülő hozzájáruló nyilatkozata hiányában a gyámhatóság döntése a nyilatkozat pótlásáról.

A kérelemhez mellékelendő iratok megnevezését a kérelemnyomtatványok is tartalmazzák.

Nyomtatványok

A kérelem benyújtásához a megfelelő nyomtatvány(ok) kitöltése szükséges:

  •     szülő esetén a „Kérelem gyermekgondozási segély megállapítására " című formanyomtatvány,
  •     nagyszülő esetén a „Kérelem nagyszülői gyermekgondozási segély megállapítására " című formanyomtatvány.

A formanyomtatvány a kormányablakok ügyfélszolgálati helyiségében, a Magyar Államkincstár ügyfélszolgálatain, illetve honlapján található.  A formanyomtatványon kitöltési útmutató is található, amely tartalmazza az egyes rovatokhoz tartozó magyarázatokat, és az igénybejelentéshez benyújtandó iratok, illetve iratmásolatok körét.

A tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermekről szóló igazoláshoz az „Igazolás tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermekről" című dokumentum szakorvos által történő kitöltése szükséges.

Milyen költsége van az eljárásnak?

Az eljárásnak nincs költsége.

Hol intézhetem el?

A gyermekgondozási segély iránti kérelmet 2011. január 1-től a KORMÁNYABLAKNÁL is be lehet nyújtani.

A gyermekgondozási segély iránti kérelmet  - írásban -  személyesen vagy postai úton lehet benyújtani a Magyar Államkincstárnak a kérelmező, illetve a jogosult lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes területi szervénél, illetve, ha az igénylő munkahelyén működik ilyen, akkor a családtámogatási kifizetőhelyen. A kérelem elektronikus űrlapon is benyújtható Ügyfélkapun keresztül. A kérelem a Kormányablaknál személyesen is benyújtható.

A kérelmet a Magyar Államkincstár vagy a munkahelyen működő családtámogatási kifizetőhely  bírálja el. Nagyszülő igényét kizárólag a Magyar Államkincstárnak az igénylő lakóhelye szerint illetékes területi szerve bírálja el.

Mennyi idő múlva kapok választ?

A kérelmet legfeljebb 30 naptári napon belül el kell, hogy bírálják. Kiskorú kérelmező esetén 15 naptári napon belül.

Amit még érdemes tudnom

Kiskorú szülő részére akkor lehet megállapítani a gyermekgondozási segélyt, ha a kiskorú szülő gyermekének nincs gyámja, vagy ha a 16. életévét betöltött kiskorú szülő a saját háztartásban nevelt gyermekének gyámjával nem él egy háztartásban. (Ez esetben a 16. életévét betöltött kiskorú szülő a saját nevében nyújthat be kérelmet. A 16. életévét be nem töltött kiskorú szülő nevében azonban a kérelmet a törvényes képviseletét ellátó személy nyújtja be.)

A gyermekgondozási segélyben részesülő személy kereső tevékenységet

  • a gyermek egyéves koráig nem folytathat,
  • a gyermek egyéves kora után heti 30 órát meg nem haladó időtartamban dolgozhat, illetve időkorlátozás nélkül vállalhat otthon végezhető munkát.

A nagyszülő a gyermek hároméves kora után heti 30 órát meg nem haladó időtartamban dolgozhat, illetve időkorlátozás nélkül vállalhat otthon végezhető munkát, kiskorú szülő gyermekének gyámja azonban időkorlátozás nélkül folytathat kereső tevékenységet.

Az az ügyfél, aki egyidejűleg gyermekgondozási segélyre, gyermeknevelési támogatásra, táppénzre, baleseti táppénzre, terhességi-gyermekágyi segélyre, illetőleg gyermekgondozási díjra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe, kivéve azt a személyt, aki gyermekgondozási támogatás igénybevétele mellett munkát vállal és keresőképtelenségére tekintettel táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult.

Nem jár gyermekgondozási segély annak, aki

  • a Szoctv.szerint rendszeres pénzellátásban részesül (pl. táppénz, GYED), kivéve
  • a gyermekgondozási segélyt és gyermeknevelési támogatást, az ezek folyósítása mellett végzett kereső tevékenység után járó táppénzt, baleseti táppénzt, továbbá a települési önkormányzat jegyzője által a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végző személy kérelmére megállapított ápolási díjat;
  • a Tny . alapján járó nyugellátást, illetve annak minősülő nyugellátást, továbbá a rehabilitációs járadékot, rokkantsági járadékot, az átmeneti járadékot, a rendszeres szociális járadékot és a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékát;
  • olyan gyermek után igényli a gyermekgondozási segélyt, akit a Gyvt. alapján ideiglenes hatállyal elhelyeztek, átmeneti vagy tartós nevelésbe vettek, továbbá 30 napot meghaladóan szociális intézményben helyeztek el,
  • előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés büntetését tölti.

Kapcsolódó jogszabályok

  • 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról
  • 223/1998.(XII.30.) Korm. rendelet a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról
  • 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól, 5/2003.(II.19.)ESzCsM rendelet a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról
        1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról
  • 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról
  • 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról
  • 883/2007. EK rendelet
  • 987/2009. EK rendelet
  • 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (Szoctv.)
  • 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról (Gyvt.)
  • 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról

Anyasági támogatás igénylése

Az igénylés határideje
Az anyasági támogatásra vonatkozó igényt a szülést követő hat hónapon belül lehet benyújtani.
Kik jogosultak rá?
Anyasági támogatásra jogosult
    a szülést követően az a nő, aki terhessége alatt minimum négy alkalommal – koraszülés esetén legalább egyszer – volt terhesgondozáson (akkor is, ha a gyermek halva született).
    az örökbefogadó szülő, ha a szülést követő hat hónapon belül az örökbefogadást jogerősen engedélyezték.
    a gyám, ha a gyermek a szülést követő hat hónapon belül – jogerős határozat alapján – a gondozásába kerül.
Ha az anyasági támogatásra jogosult nő a támogatás felvételét megelőzően meghal, az anyasági támogatást az anyával egy háztartásban élt apának kell kifizetni, ha pedig nincs apa, akkor annak a személynek, aki a gyermeket gondozza.

Milyen iratok szükségesek?

A támogatás igényléséhez elég az okmányok másolatát benyújtani.Az orvosi igazolást lehetőség szerint eredetben kell csatolni, de a másolat is elfogadható.A másolatokat a kérelmező olvashatóan írja alá, és a dokumentumokra írja rá, hogy a "másolat megegyezik az eredetivel"!

Az iratok, amelyekről másolatot kell készíteni vagy személyes ügyintézés esetén be kell mutatni:

  •  a támogatáshoz szükséges helyesen kitöltött formanyomtatvány,
  •  személyazonosságot igazoló érvényes hatósági igazolvány:

        - személyazonosító igazolvány vagy
        - útlevél vagy
        - kártya formátumú vezetői engedély,

  • lakcímről szóló hatósági igazolvány,
  • a kérelmező TAJ-számát igazoló hatósági igazolvány és
  • a gyermek(ek) TAJ-számát igazoló hatósági igazolvány,
  • a terhesgondozást végző orvos által kiadott igazolás a terhesgondozáson való részvétel számáról,
  • a gyermek(ek) azonosításához szükséges érvényes személyazonosító igazolvány vagy a személyazonosság igazolására alkalmas más hatósági irat (pl. születési anyakönyvi kivonat)
  • adóazonosító jelet igazoló hatósági igazolvány

     örökbe fogadó szülő esetén:
        az örökbefogadást engedélyező gyámhatósági határozat,
     gyám esetén:
        a gyámkirendelő határozat,
     apa, gondozó személy kérelmező esetén:
        az anya halotti anyakönyvi kivonata,
     ha az örökbefogadást visszavonták:
        a visszavonó nyilatkozat,
     ha a gyermekvédelmi gondoskodást megszüntették:
        az erről szóló gyámhatósági határozat,
     halvaszületett gyermek esetében:
        a halotti anyakönyvi kivonat.

Nyomtatványok

A „Kérelem anyasági támogatás megállapítására " elnevezésű nyomtatvány kitöltése szükséges, mely megtalálható a KORMÁNYABLAK ügyfélszolgálati helyiségében, a Magyar Államkincstár ügyfélszolgálatain és honlapján.

A formanyomtatványon kitöltési útmutató is található, amely tartalmazza az egyes rovatokhoz tartozó magyarázatokat, valamint az igénybejelentéshez benyújtandó iratok, illetve iratmásolatok körét.

Milyen költsége van az eljárásnak?

Az eljárás költségmentes.

Hol intézhetem el?

Az anyasági támogatási kérelmet a KORMÁNYABLAKNÁL is be lehet nyújtani.

A kérelmet továbbra is be lehet nyújtani a Magyar Államkincstárnak az ügyfél bejelentett lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes területi igazgatóságánál illetve, ha az igénylő munkahelyén működik ilyen, akkor a családtámogatási kifizetőhelyen.

A kérelmet a Magyar Államkincstár vagy a munkahelyen működő családtámogatási kifizetőhely  bírálja el.

Mennyi idő múlva kapok választ?

A kérelmet az igény beérkezését követő naptól számított 8 naptári napon belül a Magyar Államkincstár illetékes igazgatósága bírálja el és hoz határozatot. A kérelmet az igény beérkezésétől számított 8 naptári napon belül a Magyar Államkincstár illetékes igazgatósága bírálja el és hoz határozatot. A hatóság a támogatásra való jogosultság megállapítása esetén az igénylő által megadott fizetési számlájára (bankszámlájára/folyószámlájára) vagy lakcímére soron kívül utalja ki a támogatást. Készpénzben történő kifizetés nem lehetséges.

Amit még érdemes tudnom

Nem jár anyasági támogatás

  •     ha a szülők a gyermek születése előtt nyilatkozatban hozzájárultak a gyermek örökbefogadásához (ha azonban a nyilatkozatot visszavonták, az anyasági támogatás – a gyermek hat hónapos koráig benyújtott igény esetén – megilleti a szülőket),
  •     ha a megszületett gyermek a gyámhatóság jogerős határozata alapján olyan gyermekvédelmi gondoskodásban részesül, amely miatt kikerül a családból (ha azonban a családból kikerülést eredményező gyermekvédelmi gondoskodást megszüntetik, az anyasági támogatás – a gyermek hat hónapos koráig benyújtott igény esetén- megilleti a szülőket).

Kapcsolódó jogszabályok

  • 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról
  • 223/1998.(XII.30.) Korm. rendelet a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról
  • 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Gyermeknevelési támogatás igénylése

Gyermeknevelési támogatásra az a személy jogosult, aki saját háztartásában 3 vagy több kiskorút nevel. A gyermeknevelési támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől 8. életévének betöltéséig jár. Megszűnik a jogosultság azonban akkor is, ha a legidősebb gyermek betölti a 18. életévét. A gyermeknevelési támogatás havi összege – függetlenül a gyermekek számától - azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár. Az ellátás összegéből nyugdíjjárulék, illetve magánnyugdíj-pénztári tagdíj kerül levonásra.

Kik jogosultak rá?

Az ellátásra az a szülő, nevelőszülő és gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel.

Milyen iratok szükségesek?

Az iratok, amelyekről másolatot kell mellékelni vagy személyes ügyintézés esetén be kell mutatni:

  • személyazonosságot igazoló érvényes hatósági igazolvány:

        - személyazonosító igazolvány vagy
        - útlevél vagy
        - kártya formátumú vezetői engedély,

  • lakcímről szóló hatósági igazolvány
  • a kérelmező TAJ-számát igazoló hatósági igazolvány és
  • a gyermek(ek) TAJ-számát igazoló hatósági igazolvány
  • a gyermekekazonosításához szükséges érvényes személyazonosító igazolvány vagy a személyazonosság igazolására alkalmas más hatósági irat (pl. születési anyakönyvi kivonat)

     a szülővel együtt élő házastárs kérelme esetén
        a házassági anyakönyvi kivonat,
     a szülővel együtt élő bejegyzett élettárs kérelme esetén
        a bejegyzett élettársi viszony fennállását igazoló okirat,
     örökbefogadó szülő vagy leendő örökbefogadó szülő vagy gyám vagy nevelőszülő esetén
        a jogcímet igazoló gyámhatósági határozat,
     szülő esetén
        együtt élő szülők megállapodásának hiányában a gyámhatóság hozzájárulását tartalmazó irat;
     magán-nyugdíjpénztári tagság esetén a záradékolt belépési nyilatkozat,

A kérelemhez mellékelendő iratok megnevezését a kérelemnyomtatvány is tartalmazza.

Nyomtatványok

A gyermeknevelési támogatásra vonatkozó igény benyújtása a „Kérelem gyermeknevelési támogatás megállapítására" formanyomtatvány kitöltésével történik.

A formanyomtatvány a KORMÁNYABLAK ügyfélszolgálati helyiségében, és a Magyar Államkincstár ügyfélszolgálatain, illetve honlapján található.

Milyen költsége van az eljárásnak?

Az eljárásnak nincs költsége.

Hol intézhetem el?

  • A gyermeknevelési támogatás iránti kérelmet be lehet nyújtani a KORMÁNYABLAKNÁL.
  • A kérelmet továbbra is be lehet nyújtani a Magyar Államkincstárnak az ügyfél bejelentett lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes területi igazgatóságánál.

Mennyi idő múlva kapok választ?

A kérelmet legfeljebb 30 naptári napon belül elbírálják.

Amit még érdemes tudnom

A gyermeknevelési támogatásban részesülő ügyfél heti 30 órát meg nem haladó időtartamban, vagy ha a munkavégzés az otthonában történik, időkorlátozás nélkül folytathat keresőtevékenységet.

Az ügyfél a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (pl.: óvoda) elhelyezheti.

Az az ügyfél, aki egyidejűleg gyermekgondozási segélyre, gyermeknevelési támogatásra, táppénzre, baleseti táppénzre, terhességi-gyermekágyi segélyre, illetőleg gyermekgondozási díjra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe, kivéve azt a személyt, aki gyermekgondozási támogatás igénybevétele mellett munkát vállal és keresőképtelenségére tekintettel táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult.

Nem jár gyermeknevelési támogatás annak a személynek
    aki a Szoctv. szerint rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a települési önkormányzat jegyzője által a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végző személy kérelmére megállapított ápolási díjat;
    olyan gyermek után igényli a gyermeknevelési támogatást, akit a Gyvt. alapján ideiglenes hatállyal elhelyeztek, átmeneti vagy tartós nevelésbe vettek, továbbá 30 napot meghaladóan szociális intézményben helyeztek el,
    előzetes letartóztatásban van vagy szabadságvesztés büntetését tölti.

A családtámogatási ellátás szünetel
a) a jogosult távolléte alatt, ha a jogosult három hónapot meghaladó időtartamra olyan államba távozik, amely nem
aa) az Európai Unió tagállama,
ab) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam,
ac) olyan állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez, vagy
b) az egyéb ellátás folyósításának időtartama alatt, ha a külszolgálatot vagy külföldi szolgálatot teljesítő személy részére az e törvény alapján ellátásra jogosító gyermekre tekintettel jogszabály alapján egyéb ellátást folyósítanak.

Kapcsolódó jogszabályok

  • 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról
  • 223/1998.(XII.30.) Korm. rendelet a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról
  • 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
  • 1992.évi XXII. törvény a munka törvénykönyvéről (Mt.)
  • 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (Szoctv.)
  • 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról (Gyvt.)
  • 883/2007. EK rendelet
  • 987/2009. EK rendelet

Kövess minket a Facebookon is!

 
Hirdetés

Hirdetés

Kormányablak Budapesten

III. kerület
1035 Budapest, Váradi utca 15.
H-P: 08:00 - 20:00
VIII. kerület
1081 Budapest, Fiumei út 19/a
H-P: 08:00 - 20:00
XIII. kerület (1)
1139 Budapest, Teve utca 1/a-c.
H-P: 08:00 - 20:00
XIII. kerület (2)
1133 Budapest
Visegrádi utca 110-112.
H-P: 08:00 - 20:00

Budapesti, kerületi kormányablakok és az ott intézhető leggyakoribb ügyek

Terézvárosi Híradó 2014.06.16. hatoscsatorna

Terézvárosi Híradó 2014.06.16. hatoscsatorna