Üdvözlöm a Kerületi Újság - kerületi hírek oldalon.   A kijelölt szöveg felolvasásához kattintson a hangszóróra! Üdvözlöm a Kerületi Újság - kerületi hírek oldalon. GSpeech

Pajor Tamás New Yorkban, az Empire State Building tetején

Pajor Tamás prédikátor, dalszerző, metafizikai munkás Amerikában járt. Ahogy mondja, nem társadalomkutatóként vagy gazdaságelemzőként, hanem csak úgy: gondolkodásra, a valóság feldolgozására nyitott emberként. Vendég volt. Tapasztalatai túlnyomó részt pozitívak, mégsem jutott eszébe az emigráció gondolata. Ide köti a hit, a nyelv, itt született – nincsenek véletlenek. 

Miért voltál Amerikában?

– Egy korábban általan nem ismert és engem megkereső, dalaimat kedvelő, kiváló tudós ember, Farkas Dezső vetette fel, hogy szeretne meghívni az Egyesült Államokba egy fellépésre, amiből aztán kettő is alakult. Egyik Los Angelesban, az ottani Magyar Házban, a másik pedig San Diegóban, szintén a Magyar Házban. S ha már ilyen lehetőség adatott, kibővítettük az ottlétünket és picit több mint három hetet töltöttünk el.

Pajor Tamás Los Angelesben. 

Hol jártatok? Milyen benyomást tettek rád a helyszínek?

– Először valamivel több mint két hétig Kaliforniában voltunk, ami Amerika legprosperálóbb állama, majd egy hetet New Yorkban. Ez az ország valahogy azt szemlélteti, hogyha az embereket hagyják alkotni, dolgozni és nem telepedik rájuk valamilyen konglomerátum, király, földesúr, diktátor, párttitkár, pasa, akkor nagyszerű dolgokat tud létrehozni a kreativitás. Kalifornia a mexikói szieszta, a vadnyugat, és az amerikai szabadságérzet szimbiózisa, New York egy nagyon kavargó, taposósabb, pörgős multikultiközpont, leképezi a mai nyugati metropoliszt.

Milyenek az emberek?

– Jó kedélyűek, főként a nyugati parton, de általában is. Nem mogorván, befelé fordulóan, frusztráltan járkálnak, hanem gyakran van ismeretlen embereknek is egy-egy kedves szava egymáshoz. Rendkívül jól kommunikálnak, mindenki kicsit olyan, mintha egyszerre színész-előadóművész és egyben marketinges lenne, aki egy kicsit el is akarja adni önmagát meg a termékét. A szabad piac dominál, legalább is a hétköznapi tapasztalat szintjén és nem egy állami plafon limitálja az egyén növekedését, ennél fogva gyakorlatilag mindenki versenyez mindenkivel, és ez a legapróbb momentumokban is manifesztálódik. A kiélezett verseny miatt szinte mindenki centre be van árazva.

De nem lesznek az emberek ettől a pénz rabszolgái?

– Lehet, hogy kicsit igen, ezzel szemben a világ más tájain meg ideológiák rabszolgáivá válnak. És akkor melyik a jobb? Persze keresztényként azt mondom, egyik sem, és pont ez mutatja a jelen világkorszak megváltatlanságát. Én alapvetően értékelem, hogy a  tehetség, a gyarapodás lehetősége előtt nyitva áll az út, és nem utolsó sorban az emberi méltóság tisztelete folytán az individum kiteljesedése számára jóval nagyobb tér van mint nálunk. Ezt a teret nem valamilyen ideológiai korlát vagy hatalmi beavatkozás határolja, hanem az ugyanilyen, veled egyenlő polgárjogú embereknek a konkurenciája, egzisztenciaharca. Ez a határ szerintem természetesebb és emberszabásúbb, mint azok a modellek, amiket itt Kelet-Európában a különböző diktatúrák történetéből jól ismerünk. Ugyanakkor tudható, hogy ma a nagyvállalatok, a globalizáció, a mindenkiről pontos képet adó informatika korában, Amerika mint a világ vezető hatalma, nyilván kontrollt gyakorol a történések fölött. Mégis, ha a hétköznapok szintjén egy ember elkezd beszélni a vállalkozásáról, akkor elhiszed, hogy a cége nagyra fog nőni, de legalább is meg fog élni belőle és nem fogalmazódik meg benned, hogy: 'na persze, majd jön az ilyen-olyan hatóság, megadóztatja, megbünteti, elveszi, lenyúlják, bezárják és vége az egésznek'. Valahogy hihető, hogy ha van benne spiritusz, akkor rengeteg munkával ugyan, szorgalommal, szerencsével, de komoly sikert tud elérni. A verseny viszont erős. Amerika nem egy cukorvilág, ahol ingyen osztogatják a pénzt. Oda szinte mindenki azért megy, hogy ott elérjen valamit és eleve olyan kontraszelekció érvényesül, ami a kockázatvállalásra nagyobb affinitással rendelkező embereket  vonzza, ebből fakadóan sokkal nagyobb a harc, és sokkal nagyobb a kockázati ráta.

És vannak álmaik …

– Vannak, viszont az álmok megvalósításához viszont sokszor hosszú és kőkemény munkával járó út vezet. És a munkának van társadalmi megbecsülése szinte bármi is legyen az. Olyanról senki ne álmodjon, hogy ott majd csak úgy a semmitől gazdag lesz. Ma a start up is egy kicsit misztikusan csengő kifejezés. A legtöbb start up nyílván attól az ami, mert olyan dologba vág bele, amit korábban még senki nem csinált, tehát ennek a megvalósulási esélye is sokkal alacsonyabb, mint bármilyen más, hagyományos produktumnak. Persze nyilván, ha sikerül, akkor a hozam is jóval nagyobb. Ez a legkockázatosabb szegmens. Ugyanakkor, ha valaki nem rendelkezik átlag feletti tehetséggel és kapcsolatokkal, szerencsével, de szorgalmasan dolgozik egy életen át, akkor is jó eséllyel meg tud valósítani egy itthoni viszonyokhoz mérve magas, az ottanihoz képest átlagosan jó életszínvonalat. Persze nyilvánvaló, hogy a boldogság keresése jóval több az anyagi javak nagyobb arányú birtoklásánál. Ezt azért mondom, hogy a jelen interjút olvasva senkinek ne jusson eszébe emigrálni. Én biztos nem tenném. Az embernek javarészt ott van dolga, ahova megszületett. Ma már egyébként sem kell az embernek megváltoztatnia a lakóhelyét, például a gazdasági érvényesülés miatt, mert a technológia lehetővé tesz más irányú kitöréseket is.

És szerinted a pénzelvűség nem devalválja-e az emberi értékeket?

– Mivel a világ megváltatlan állapotban van, ezért hívőként egyetlen társadalmi berendezkedéstől sem várhatjuk el azt, hogy az emberi természetet alapjaiban megváltoztassa. Csak azt lehet elvárni, hogy a jelenlegi földi kereteken belül a minél optimálisabb lehetőségeket nyújtson az ember számára. A kapitalizmus - legalább is a szabad verseny - szerintem azért teszi lehetővé ezt, mert legalább az ember természetes hajlamaira, ezen belül a magántulajdon birtoklására, csúnyábban az önzésre épül. Az önzés ilyen módon való kiteljesedése másokat is arra ösztönöz, hogy beszálljanak ebbe a versenybe, és ez mégiscsak egy olyan eredményt hoz létre, amely legalább is a magánszféra szintjén több lehetőséget biztosít a szolidaritásra, az adásra. Ezzel szemben a teljesen központosított elosztásra alapuló modellek, az állami megváltás hamis látszatát keltik, ami egy illúzió. Persze mégegyszer mondom, tudom hogy ma már sehol a világon, nem ilyen vegytiszta elvek érvényesülnek, így nyilván Amerikában sem.

Pajor Tamás San Diegóban énekli "Nem mindegy" című számát. 

A híres amerikai szabadságeszmény az, ami döntő módon kihozza az emberekből mindezt?

– Igen. Ez a szabadság persze felelősséggel jár együtt. Az emberek rá vannak kényszerítve a kőkemény felelősségvállalásra, ha cselekedeteik szabadsága netán elérné a másoknak való károkozás határát, akkor viselniük kell ennek következményeit. Ez egy sokkal felnőttebb társadalmi berendezkedést szül, mint egy paternalista formáció. Ott tényleg mindenki azzá tud válni, amivé teszi magát, mindenki saját sorsának a kovácsa. New Yorkban ez az utcán is megjelenik: szinte bárki bármit megcsinálhat és ez senkit nem érdekel, mert mindenki mindenhez hozzá van szokva. A legelképesztőbb figurák, showmanek, self-made manek mászkálnak az utcán és csupán egy átlagos reflexió fogadja őket. Viszont aki a törvénybe ütközik, az megtapasztalja a szigort.

Mennyire érződnek a keresztény gyökerek? Mennyire keresztény a kultúra?

– A kereszténység jobban áthatotta az ottani társadalmat, mint az európait, miközben sajnos valamennyire a világ kultúrája is visszahat a kereszténységre. Mindenesetre nincs szakadék a kettő között. Kaliforniában az autóban szinte könnyebben találtunk keresztény rádióadót, mint világit, de keresztény televíziócsatornákat is láttunk. Ezek jó dolgok. Azt azért hozzáteszem hogy olyan mély, analitikus, átfogó keresztény világnézeten alapuló tanítás általában nem jellemzi a közösségeket, mint amit például mi a Hit Gyülekezetében megismertünk. Ezt ott élő magyar hívők is vallják. 

Emellett szinte minden sarkon van egy gyülekezet, a hallelúja nem szitokszó, melynek elhangzásáért szektásként néznek rád.

Ezt jelentősen árnyalja egy ott élő értelmiségi hívő házaspár baljós beszámolója a kereszténységnek helyenként a szabadkőművességgel való keveredéséről, vagy a homoszexualitás társadalmi térnyeréséről. Mindezek ellenére is tagadhatatlan a keresztény hit társadalmi jelenléte. 

Üdvözlet Kaliforniából:

Európában egy teljesen más kulturális hagyomány van, mint Amerikában, sokszor az itteni értelmiségiek felszínesnek tartják az amerikaiakat, azt mondják, nem is értik ott az intellektuális humort....

– Hát ebben van némi igazság.

Ez jó vagy rossz?

– Ha az egész világ Amerika lett volna, akkor valószínűleg a világirodalom jelentős része nem jött volna létre, mert nem lett volna annyi szenvedés a Földön, ami megszülje, azokat a regényeket, drámákat, verseket. Hogy ez most jó-e vagy rossz-e, nagyon nehéz eldönteni. De azt tudom, hogy egyetlen egy ember sincs a Földön, aki normális és a szenvedést direkt kívánná.

Milyen New York? Érződik, hogy a modern művészetek otthona?

– New York egy giga világváros, egy olvasztótégely. Elmentünk a Modern Művészetek Múzeumába, ahol Picasso, Van Gogh, Cézanne és a többi nagy 20. századi alkotó művei vannak kiállítva és ez is ad egy hangulatot New Yorknak, ami sokak szerint nem is igazán amerikai város. Nem egyszer hallottuk az állítást, miszerint az igazi Amerika e két part között van. Ezek szerint én most nem is Amerikában voltam. A két part nagyvárosainak népességét az etnikai sokféleség jellemzi. Szerintem ez nagyon jó egy kelet-európai számára, mivel arra, nevel hogy ne faji alapon gondolkodjunk. Ami nagyon pozitív, hogy itt minden emigráns úgy tud hazára találni, és úgy tud amerikai lenni, hogy nem kell utálnia más nemzeteket. Az teszi egyedivé az amerikai patriotizmust, hogy soha nem válik sovinizmussá.

Mivel léptél fel?

Alapvetően az általam kreált 'szózene' műfajával, ami a költészet és a zene határán keresgélő, nyelvtani fordulatokban, szójátékokban bővölködő stílus. Emellett persze bizonyságot tettem Jézusba vetett hitemről is. New Yorkban pedig bemutatkoztam és tolmácsoltam gyülekezetünk üdvözletét az Every Nation Church nevű gyülekezetben.

A 'szózene' műfajban most jelent meg egy albumod, ami a honlapodon, facebook oldaladon érhető el. Ki a célcsoport?

– Nem szeretném szűken meghatározni a célcsoportot, de nyilván az irodalmat, a költészetet kedvelő emberek valószínűleg mélyebben és jobban élvezik ezt a fajta irányzatot, de több olyan helyen is voltam már, ami nem nevezhető ilyen közegnek, és mégis óriási volt a fogadtatása. Az emberek mindenhol nyitottak a játékosságra, szellemességre, humorra. Én a humort a drámaiságtól vagy a katartikus, mély és belső fájdalmakat is boncolgató kérdésektől nem szoktam mereven elválasztani a szerzeményeimben, mert ez az életben is valahogy egyben van. Kedvelem az olyan alkotásokat, ahol ez az egész egy foglalatban van. Például az egyik kedvenc filmem 'Az élet szép', ami kiválóan ötvözi a humort a drámával, ugyanakkor mindezt közérthetően teszi.

Két év zenei-szövegi alkotásának érdekes kísérletét tartom a kezemben. Szózene mindenkinek!

Azzal, hogy nemrég voltak az Ámen koncertek, lezártál egy korszakot, s ezzel most egy újat indítottál el, vagy lesz annak is valami folytatása?

– Abszolút lesz, ugyanis készül az új Amen lemez. Én a zenei, szövegrói, költői munkásságomat három, egymástól élesen nem elhatárolt, de mégiscsak egymástól megkülönböztethető irányként tudnám definiálni. Az egyik az, amivel a gyülekezetben legtöbben érintkeznek, jelesül a dícséret műfajában írott szövegeim, néha zenéim, amelyek kifejezetten Istent dícsérő dalok, s amelyeknek a célja Isten felmagasztalása, illetve a hívők ebbe történő bekapcsolása. Ettől megkülönböztethető, de nem élesen elválasztandó az Ámen vonulatát képező, vállaltan evangélizáló jellegű, keresztény identitást közvetítő popzene, amely a hitvallást társadalmi jelenségek, emberi problémák kontextusában fogalmazza meg, de vállaltan ráirányítja a figyelmet Jézus Krisztusra, aki az egyedüli orvosa ezeknek a problémáknak. És az előbbiektől szintén nem élesen elválóan, de megkülönböztethető módon van jelen a 'szózene' műfaja, ami részben az előzőekből alakult ki, hiszen az azokban is alkalmaztam a formailag nyelvi játékokon alapuló, tartalmilag pedig az emberi létet, a bensőt, az ember és Isten kapcsolatát ábrázoló képeket. Itt azonban nem feltétlenül célzatosan használom ezeket, hanem inkább csak játékosan, csak úgy, hogy legyen, hiszen a természetben is számos dolog csak úgy van. Ha Istent a teremtés minden részletében csak és kizárólag a célszerűség vezérelte volna, akkor szeretném megkérdezni, hogy miért van most a Csendes-óceán közepén annyi állatfaj, melyek közül a legtöbbel az ember soha nem találkozik. És miért is játszadozik most ott, az a sok teremtmény, amikor nem is látja ember? Istent sem mindenben a célszerűség vezeti. Tehát én is ekként próbálok viszonyulni a művészethez.

Te megváltoztál! Mert pár évvel ezelőtt teljesen mást nyilatkoztál ezzel kapcsolatban. Akkor azt mondtad, hogy csak az alkalmazott művészetnek van létjogosultásága.

– Igen, és valószínűleg azért képviseltem ezt az álláspontot, mert ez bennem is egy folyamatos keresés, és ez azért nem egy könnyen megválaszolható kérdés. Azt gondolom, hogy az ember minél érettebbé válik, annál szabadabb, annál inkább mer az lenni, akinek valahol Isten is akarta.

Az idő váltotta ki belőled ezt a változást?

– Nem csak az idő, hanem ezzel párhuzamosan az érés, a gondolkodás, az élettapasztalat, meg talán az Istenről bennem kialakult kép. Az ember gyakran olyan fogalmakat azonosít Istennel, amik valójában hamisak és vallási tradíciók meg kelet-európai típusú félelmek alakították ki, és meg vagyok győződve arról, hogy ezekben Isten egyáltalán nem gyönyörködik.

Akkor miben gyönyörködik?

– Elsősorban a Fiában, akinek a személyisége olyan, hogy a szeretet vezeti ezért nem fél soha senkitől, végtelenül szabad, bárkivel szembeszáll, soha nem lehet megfélemlíteni. Mindig kimondja az igazságot és megmenti az embereket. Ebben gyönyörködik Isten, és bennünk is akkor gyönyörködik, ha ehhez kezdünk hasonlítani.

Még több Pajor Tamástól : www.pajortamas.hu és fb.com/pajortamashu

Ossza meg az információt!

Kerületi Újság a Facebookon - Kövessen minket!

A Budapest rovat további hírei

Mérnökök segítik a Kuli István, Nádas Bence, Molnár Péter, Tótka Sándor összeállítású magyar férfi kajaknégyes felkészülését, a kvartett így sokkal közelebb került a nagy rivális németekhez, mint...
A magyar hústermékek előnybe részesítését kérik a külföldiekkel szemben a hazai sertéságazat szereplői a kiskereskedelmi láncoktól, az afrikai sertéspestis németországi megjelenése és az ennek...
Csaknem három hónap zárva tartás után hétvégétől újra látogatható a Szépművészeti Múzeum Román Csarnoka. A csarnokot június közepén kellett lezárni, ugyanis az akkor lezúdult extrém mennyiségű eső...
A nordic walkingt ó l a gy ó gyteákig szá mos mó don hozhatjuk formába magunkat .
Szeptember 21-től kezdődik a könnyűzenei ipar támogatására indított Raktárkoncert-sorozat; a közönség saját otthonában nézheti meg a csaknem 200 koncert bármelyikét.
Kiállítások, műterembejárások, tárlatvezetések, vezetett városi séták, múzeumpedagógiai foglalkozások és sok egyéb program közül választhat az 5. Budapest Art Week (BAW) közönsége; a képzőművészeti...
Csütörtöktől elmaradnak a koronavírus-járvány miatt a Magyar Állami Operaház előadásai előreláthatólag október 17-ig, kivéve a szombatra meghirdetett Bach-születésnap és a szeptember 22-re tervezett...
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 42 millió forintos bírságot szabott ki a Vöröskő Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-re, a magyarországi Euronics áruházak üzemeltetőjére, egyebek között az...
A kormány a koronavírus-válság hatásainak enyhítését célzó Gazdaságvédelmi akciótervben meghirdetett bértámogatásokkal összesen már 280 ezer munkavállalón segített. A 2020. augusztus 31-én lezárult...
A nyáron újabb fokozatba kapcsolt az online számlázás, így már a százmilliomodik online számla is beérkezett az adóhatósághoz - tájékoztatta az MTI-t Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért...

A címlapról ajánljuk

  • 1
  • 2
  • 3
  • 4

Budapesti önkormányzati újságok

  • 1. kerületi újság: Várnegyed újság

    Várnegyed újság

    A Várnegyed az I. kerület Budavári  Önkormányzat hivatalos lapja. >>>
  • Budai Polgár, a II. kerület ingyenes terjesztésű önkormányzati újságja

    Budai Polgár

    A Budai Polgár a II. Kerületi Önkormányzat lapja, kiadja a Budai Polgár Nonprofit Kft. >>>
  • Óbuda újság, a III. kerület ingyenes terjesztésű önkormányzati újságja

    Óbuda újság

    Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának lapja. >>>
  • Újpesti Napló, a IV. kerületi Önkormányzat ingyenes terjesztésű hetilapja

    Újpesti Napló

    Budapest IV. kerület önkormányzatának lapja. >>>
  • Mai Belváros, V. kerületi ingyenes terjesztésű újság

    Mai Belváros

    Mai Belváros - az 5. kerület újságja. >>>
  • images/stories/2020_01/06-kerulet-terezvaros-ujsag-pdf-hirdetes.jpg

    Terézváros Magazin

    A Terézváros magazin a VI. kerületi önkormányzat kiadásában havonta kétszer jelenik meg 25 500 példányban 28 oldalon, és a Magyar >>>
  • Erzsébetváros újság, VII. kerületi ingyenes terjesztésű önkormányzati újság

    Erzsébetváros újság

    Az Erzsébetváros újság Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzat havonta megjelenő ingyenes lapja. >>>
  • Józsefváros újság, VIII. kerületi ingyenes terjesztésű önkormányzati újság

    Józsefváros újság

    A Józsefváros újság Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat lapja, hiteles információkat közöl az önkormányzatról és a kerületi intézményekről. Megjelenik >>>
  • Ferencváros újság hirdetésfelvétel, médiaajánlat

    Ferencváros újság

    A Ferencváros újság a IX. kerületi önkormányzat ingyenes terjesztésű lapja. >>>
  • Kőbányai Hírek újság, X. kerületi ingyenes terjesztésű önkormányzati újság

    Kőbányai Hírek

    A Kőbányai Hírek Budapest Főváros X. kerület Kőbánya Önkormányzatának lapja, hiteles információkat közöl az önkormányzatról és a kerületi intézményekről. Megjelenik >>>
  • Újbuda újság, XI. kerületi ingyenes terjesztésű önkormányzati újság

    Újbuda újság

    Az Újbuda újság a XI. kerület Újbuda Önkormányzatának lapja, hiteles információkat közöl az önkormányzatról és a kerületi intézményekről. Megjelenik kéthetente >>>
  • Hegyvidék újság, XII. kerületi ingyenes terjesztésű önkormányzati újság

    Hegyvidék újság

    Kiadja: Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat megbízásából a Hegyvidék Lapkiadó. >>>
  • Hírnök újság, XIII. kerületi ingyenes terjesztésű önkormányzati újság

    Kerületi Hírnök

    A Hírnök a XIII. kerületi önkormányzat ingyenes lapja. >>>
  • Zuglói Lapok újság, XIV. kerületi ingyenes terjesztésű önkormányzati újság

    Zuglói Lapok

    A Zuglói Lapok a XIV. kerületi önkormányzat ingyenes lapja. >>>
  • Életképek újság, XV. kerületi ingyenes terjesztésű önkormányzati újság

    Életképek újság

    Rákospalota, Pestújhely, Újpalota újságja. Kiadja az XV. Média Kommunikációs és Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. >>>
  • XVII. kerületi Hírhozó újság, 17. kerületi ingyenes terjesztésű önkormányzati újság

    Hírhozó újság

    Kiadja a lapalapító tulajdonos Budapest Főváros XVII. Kerület Önkormányzata megbízásából a Patriot Bt. Megjelenik 38 000 példányban. >>>
  • XVIII. kerületi Városkép újság, 18. kerületi ingyenes terjesztésű önkormányzati újság

    Városkép újság

    A Városkép önálló, saját szerkesztőséggel rendelkező közéleti-közérzeti magazin, XVIII. kerület Pestszentlőrinc – Pestszentimre önkormányzatának hivatalos kiadványa. >>>
  • XIX. kerületi Kispest újság, 19. kerületi ingyenes terjesztésű önkormányzati újság

    Kispest újság

    A kispestiek hivatalos havilapja. Kiadja Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata Polgármesteri Hivatal. Megjelenik havonta 27 500 példányban. >>>
  • XIX. kerületi Kispesti Magazin, 19. kerületi ingyenes terjesztésű újság

    Kispesti Magazin

    A Kispesti Magazin havonta 27.000 példányban jelenik meg a XIX. kerületben. >>>
  • XX. kerületi Pesterzsébet újság, 20. kerületi ingyenes terjesztésű önkormányzati újság

    Pesterzsébet újság

    Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata társadalompolitikai és szolgáltató lapja. Megjelenik havonta 32 ezer példányban. >>>
  • XXI. kerületi Csepeli Hírmondó újság, 20. kerületi ingyenes terjesztésű önkormányzati újság

    Csepeli Hírmondó

    Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata 2010-től ad ki önkormányzati lapot, havi, majd 2012-től kétheti megjelenéssel. A Csepeli Hírmondó minden hónap >>>
  • XXII. kerületi Városházi Híradó újság, 22. kerületi ingyenes terjesztésű önkormányzati újság

    Városházi Híradó

    A XXII. kerületi önkormányzat kétheti lapja. Megjelenik 22.700 példányban. >>>
  • XXIII. kerületi Soroksári Hírlap, 20. kerületi ingyenes terjesztésű önkormányzati újság

    Soroksári Hírlap

    Kiadja Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala. Megjelenik 10 ezer példányban. >>>
  • 1

Pest megyei önkormányzati újságok

  • Csömöri Hírmondó - Csömör önkormányzatának hivatalos lapja

    Csömöri Hírmondó

    Csömöri Hírmondó – Helyi ingyenes információs és közéleti havilap médiaajánlat Példányszám: 3810 Terjesztés: a kiadvány eljut Csömör minden háztartásába, a településen >>>
  • Az Érdi Újság Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának ingyenes hetilapja

    Érdi Újság

    Az Érdi Újság Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának ingyenes hetilapja. >>>
  • Gyömrő Magazin - Gyömrő Önkormányzatának havonta megjelenő tájékoztató magazinja

    Gyömrő Magazin

    Gyömrő Önkormányzatának hivatalos lapja, a több mint 6800 példányban megjelenő Gyömrői Magazin minden postaládába eljut, a visszajelzések alapján pedig a >>>
  • Szervusz, Kerepes - Kerepes város Önkormányzatának havonta megjelenő tájékoztató újságja

    Szervusz, Kerepes

    Gyömrő Önkormányzatának hivatalos lapja, a több mint 6800 példányban megjelenő Gyömrői Magazin minden postaládába eljut, a visszajelzések alapján pedig a >>>
  • Kistarcsai Híradó - Kistarcsa Önkormányzatának havonta megjelenő tájékoztató újságja

    Kistarcsai Híradó

    A Kistarcsai Önkormányzat havonta jelenteti meg tájékoztató magazinját. Helyi közérdekű információk adják az újság tartalmát. >>>
  • Budaörsi Napló

    Budaörsi Napló

    Budaörs Magyarország egyik legfejlettebb települése - ezt nem mi állítjuk, hanem a KSH, 17 mutató alapján. >>>
  • 1

Szolgáltatók, akiket ajánlunk

hirdetés

Olvasói blogok

  • 1
  • 2
  • 3
  • 4

Könyvajánló

  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
A kijelölt szöveg felolvasásához kattintson a hangszóróra! Kerületi Újság felolvasó