Budapest a Kárpát-medence központjában, a Duna két partján helyezkedik el a Szentendrei- és a Csepel-sziget között. Keleti oldala síkság (Pest), nyugati része hegyvidék (Buda), ez földtörténeti okokra vezethető vissza. Budapest tengerszínt feletti magassága változó, általában 100 és 500 méter között van. Távolsága az Atlanti-óceántól 1470, a Fekete-tengertől 820, a Keleti-tengertől 780, az Adriától 400 kilométer.

Földtani felépítés

Budapest térképBudapest földtani felépítésére a Duna mentén észak-dél irányban húzódó törésvonal a jellemző. A Budai-hegyeket alkotó triász korú mészkövek és dolomitok a Duna jobb partján a felszínen vannak, míg a bal parton több száz méter mélyen. A Budai-hegyek térségét a Pannon-tó borította be 8-10 millió évvel ezelőtt, csak a legmagasabb pontok, úgy mint például a János-hegy álltak ki szigeteket alkotva. Az időben előre haladva a Pannon-tó partszegélye egyre távolabb került a mai Budapest határától, s a törésvonal mellett karsztforrások jöttek létre – hideg és meleg vizűek egyaránt. A hegyek belsejében barlangok keletkeztek, a forrásokból édesvízi mészkövek rakódtak le. A hegységperemen az Alföld felé folyó folyók, később maga a Duna is, egyre mélyebbre vágta magát, így korábbi árterületei teraszokká alakultak át.
Földtani emlékek

Budapest földtani múltjának emlékeit a triász mészkövek és dolomitok (Gellért-hegy). Az eocén mészkövek és márgák (Szépvölgy), a miocén meszes üledékeke (Rákos), a Pannon-tó agyagjai (Kőbánya), a pliocén kavicsok (Pestszentlőrinc) és a negyedidőszaki folyóvízi üledékek jelzik. Budapest jelenlegi geomorfológiai jellegzetességei a Dunához kapcsolódó völgyrendszerek, a budai oldal karsztjelenségei és a pesti oldal jégkorszaki periglaciális emlékei. Buda fő vízfolyása a ma már csatornába foglalt Ördög-árok, amely Nagykovácsi mellett ered és az Erzsébet híd lábánál ömlik a Dunába. Pesten a Rákos- és a Városligeti-patak közeledett a Dunához, amely régen több ágra szakadva, mocsarakra tagolta a pesti síkságot (a Nagykörút helyén pl. Duna-mellékág folydogált).

Budapest barlangjai

Buda alatt több, néhány esetben akár több kilométer hosszú, elsősorban meleg vizes hatásra keletkezett, gazdag és különleges ásványvilágú barlangrendszer húzódik (Mátyás-hegyi, Pál-völgyi, Szemlő-hegyi, József-hegyi barlang, Vár-barlang). A mészköves területekről feltörő vizekből nagy kiterjedésű édesvízi mészkőtakarók alakultak ki (Kiscelli-fennsík, budai Vár-hegy teteje)

Budapest éghajlata, időjárás

Budapest, Hősök tereBudapest éghajlata mérsékeltövi kontinentális. A napsütéses órák száma átlagosan évi 2040, az évi átlaghőmérséklet 11 Celsius fok. Január a leghidegebb hónap, míg a legforróbb a július. A csapadékmennyiség évente 617 mm, ami két esősebb (kora nyár és ősz), valamint két szárazabb időszakot (tél közepe és kora ősz) mutat. A szél a fővárost rendszerint északnyugati irányból éri egész évben, de sokszor előfordulnak szélmentes időszakok is, ez okozza a téli gyakori ködöt.

A Duna és fürdők

Budapest városát észak-déli irányban átszelő Duna mesterséges gátak között folyik. Szélessége átlagban 300-500 méter, vízmélysége a sodorvonalban 5-8 méter. A Dunán évente két árvízhullám is végig szokott menni, az egyik a jeges (tél végén), a másik a zöldár (nyár eleje), de előfordulhatnak máskor is áradások, a 2002-es emlékezetes árvíz például augusztus közepén volt. Budapest területén 17 helyen 107 forrás fakad, melyek nagy százalékban meleg vizűek. Főbb forráscsoportok: a Gellért-hegy lábánál (Gellért és Rudas fürdő), a József-hegy tövében (Lukács és Császár fürdő), valamint Óbudán. Mélyfúrási kutakból tör felszínre a margitszigeti (Palatinus) és a városligeti (Széchényi) fürdő vize. Keserűvizes mocsarak voltak korábban Kelenföld és Lágymányos területén.