Üdvözlöm a Kerületi Újság - kerületi hírek oldalon.   A kijelölt szöveg felolvasásához kattintson a hangszóróra! Üdvözlöm a Kerületi Újság - kerületi hírek oldalon. GSpeech

A Hársfa utca 6. szám alatti háromemeletes klasszicista ház egyik lakásában született és élte gyermekkorát Füst Milán (1888-1967) háromszoros Baumgarten és Kossuth-díjas író, költő. Később a Dohány utca 63. sz. alatti házba költöztek, ahol édesanyjának trafikja volt.

Füst MilánFüst Milán 1912-ben jogi doktorátus szerzett. Felső kereskedelmi iskolákban tanított, így például a mai II. Rákóczi Ferenc Fővárosi Gyakorló Közgazdasági Szakközépiskola elődjében (Wesselényi u. 38.). Füst Milán 1908-ban megismerkedett Osvát Ernővel, s ez a kapcsolat döntő tényezője lett életének, írói hivatásának. Az Osvát szerkesztette Nyugat folyóiratban jelentek meg első írásai. Barátság kötötte Karinthyhoz, Kosztolányihoz, Tóth Árpádhoz, Somlyó Zoltánhoz. Füst Milán első verseskötete 1914-ben jelent meg Változtatnod nem lehet címmel. Lírájára Berzsenyi költészete hatott.

Újszerű versformálása és kifejezésmódja miatt a konzervatívok támadásának volt kitéve. Harmincadik születésnapja után azt írta Naplójába, hogy "Az ember igazi hazája - gyermekkora". Meg is magyarázza, miért van honvágya ebbe az igazi hazába. "Mert a gyerek szeme, füle, orra, ínye, bőre frissebben, mohóbban ragadja meg az érzéki benyomásokat, mint akár csak a fiatalemberé". Naplójába bejegyezte egy régi születésnap emlékét: "Szappanbuborékokat fújtam kedves, jó gyermekek közt s szálltak az estében - hogy megnyugtatott! Aztán az esti aranyozásban a sötétzöld és világoszöld fák álldogáltak: én a fűbe feküdtem, s néztem a világos és sötét aranyú fákat, - pávahangok hallatszottak messziről - a fűszálak mint a nagy kardok, oly élesek és merevek és nagyok - s a gyönyörű nagy, dús mákvirágok, máklevelek s bokrok! Hozzá egy születésnapi zene: két gyermek, szívetfájdító, magános zongora-hegedű gyakorlata a hűvös magánosságban". Füst Milánnak nagy hiányérzetet okozott, hogy nem született gyermeke.

Édesanyjának 1916-ban történő elvesztése után különös képességére lett figyelmes. "28 éves koromban közvetlen anyám halála után látóember lettem, clairvoyant. Emberek élettörténetét mondtam el első látásra, s nagy feltűnést keltettem vele a pszichológusok közt". Látó tehetsége a versírásban is tetten érhető. Levél Kanadából című versének két sora így szól: "Ám ősszel (...) mikor lejönnek végre a hegyi vadászok,/ -- Oly jól ismerem őket! - egyikök piros sipkával integet." Füst Milán hozzáfűzte, hogy ő gyerekkorában vadászinas volt és jól tudja, a vadásznak nem lehet piros sapkája, mert a vad messziről meglátná és elfutna. "1943-ban egy éjszaka Széchényi Zsigmondnak Alaszkában vadásztam című, kitűnő könyvét olvastam, amelyben azt írja, hogy 1935 nyarán érkezett oda, s a legnagyobb meglepetésére arról értesült, hogy egy legújabb rendelet értelmében a vadászok kötelesek ezentúl vörös sapkát hordani. Vagyis a hihetetlenül hangzó rendelkezést éppen akkor hozták Alaszkában, mikor én Budapesten a vadászok piros sapkájáról írtam".

Füst Milán 1931-ben megírta jelentős drámáját, a Negyedik Henrik királyt, 1942-ben A feleségem története kisregényét. 1949-től 1955-ig egyetlen könyve sem jelent meg. A II. Világháború idején elpusztult naplójának gondolatait eleveníti fel: Ez mind én voltam egykor és a Feljegyzések az út mentén című két kötetében (1957). Emlékezések és tanulmányok (1956), Hábi-Szádi küzdelmeinek könyve (1958). Súlyos betegen még megérte összegyűjtött műveinek folyamatos kiadását és Negyedik Henrik király című drámájának nagy sikerű előadását. Utolsó műve a Szexuál-lélektani elmélkedések - halála után - először a párizsi Magyar Műhelyben jelent meg 1970-ben. Emlékére felesége, Helfer Erzsébet költői jutalmat alapított, melyet az Írószövetség évente két költőnek, illetve prózaírónak ítél oda. (Forrás: Erzsébetváros Önkormányzata)

Ossza meg az információt!

A kijelölt szöveg felolvasásához kattintson a hangszóróra! Kerületi Újság felolvasó